Versek

Csokonai Vitéz Mihály: Tartózkodó kérelem

Csokonai Vitéz Mihály

A hatalmas szerelemnek
     Megemésztő tüze bánt.
Te lehetsz írja sebemnek,
     Gyönyörű kis tulipánt!

 

Szemeid szép ragyogása
     Eleven hajnali tűz,
Ajakid harmatozása
     Sok ezer gondot elűz.

 

Fazekas Mihály: Még gyertyám el nem óltottam…

Fazekas Mihály

Még gyertyám el nem óltottam,
     Tisztát akarván venni,
Mantlizsákom felbontottam,
     S mellém találám tenni.
Hát egyszer lassu mozgással
     Szobám ajtaja nyílik,
S rajta csendes suhanással
     Egy rózsaszál benyílik.
Hogy magam aluttá tettem,
     Lábujjhegyen lépeget
Ruszánda, megáll felettem,
     S rám csókokat hinteget.
Amint pillám közt sejtettem,
     Felém kezdett hajolni,

TÓTH ENDRE - VALAKI VÉD

Tóth Endre

Valaki véd mindig engem,

mióta csak megszülettem.

Köröttem jár láthatatlan,

NADÁNYI ZOLTÁN: TE VAGY AZ ORSZÁG

Nadányi Zoltán  (Móré Mihály alkotása)

Van mégis vigaszod, lesajnált
szegény költője Hunniának,
mikor fejedre gyűl a bánat,
mikor kutyával egy gödörben
temetkeznél el, hogy ne lásd
magad körül a pusztulást,
ne lásd bús arcod a tükörben
és gyászos sorsát Hunniának
sorsod tükrében. Várak állnak,
az élet él. Biztasd magad,
hogy összerogynod nem szabad,
mert nem vagy magadé.

 

OLÁH GÁBOR: HA MAJD ELESEK

Oláh Gábor

A hamuszínű téli egen szomorún
Fekete varjak csapata száll,
Csapata száll…
Ködös agyamban sötét gondolatok
Szárnya suhog… Most jön a halál,
Jön a halál.

 

Stetka Éva: JANUÁR

Stetka Éva

Nehéz csillagok ragadtak a cipőmhöz,

Nem is csillag volt, hanem csak téli sár,

Féltem nagyon, pedig tudtam, szívemben őrködsz

Kölcsey Ferenc: Vanitatum vanitas

Kölcsey Ferenc

Itt az írás, forgassátok
Érett ésszel, józanon,
S benne feltalálhatjátok
Mit tanít bölcs Salamon:
Miképp széles e világon
Minden épűl hitványságon,
Nyár és harmat, tél és hó
Mind csak hiábavaló!

 

Gulyás Pál: ŐSZI SÉTA DEBRECENBEN

Gulyás Pál

Fent a fáknak pírja játszott,
de ez a pír hervadás volt,
mint a földről távozónak
arcán rózsák rajzolódnak.
Mentem az utcák sorában
és egy kert előtt megálltam:
egy lakó se vágyik innét,
itt a bölcs lerakja könyvét,
itt a gyors kalmár lefekszik
s hallgat hajnaltól napestig.

 

Kiss Tamás: Fiamnak, hangszereihez

Kiss Tamás (1972)

Pendítsd csak kobzod, citerád,
gitárod, lantodat
valahol tört szemeket látsz,
meggyötört arcokat

El kell találni, kit, mi bánt,
s kinek melyik való,
hangold arra a húrt, a fát,
légy te örömadó.

Egy délkörnyi örömet szelj,
hogy csorduljon leve,
a mindenségből, ennyi kell,
hogy gyógyuljunk vele.

Egy karcnyi fény, parányi hő
hiányzik már nagyon
e vak, e lassan őszülő
magányos csillagon.

 

Kiss József és az átmenet

Kiss József

Kiss József 1843-ban született Mezőcsáton. Szegény zsidó falusi boltos családból származik, szülei rabbinak szánták.

Oldalak