Versek

Határ Győző száz esztendeje

Határ Győző

Hack Viktor volt az eredeti neve, s 1914 őszén született Gyomán. Londonban halt meg csaknem pontosan 92 év múlva. Kossuth-i kort élt meg tehát. Apja erdélyi szász ember volt, a gyomai nyomda dolgozója.

Váci Mihályt becsülni ma hőstett és „szakma”

Váci Mihály

A Nyíregyházához tartozó Ókisteleki szőlőn született 1924 karácsonyán (tehát 90 éves lenne az idén), s megtette azt a „szívességet” a szocialista-kommunista rendszernek és az internacionalizmusnak, hogy az amerikaiaktól bombázott Vietnamban halt meg, annak fővárosában, Hanoiban 1970-ben. Méltán kapta meg kétszer a József Attila-díjat, s a lírikus-műfordító munkáját Kossuth-díjjal is jutalmazták.

Élhetne még, 90 éves lenne

Rába György

Rába György (Bp., 1924. – Bp., 2011.) Kossuth- és Széchenyi-díjas költő, író, műfordító, irodalomtörténész, pedagógus, kritikus volt. 1944-ben Debrecenben a Kossuth Lajos Tudományegyetem magyar-francia szakán kezdte felsőfokú tanulmányait. Az Új Hold folyóirat egyik alapító szerkesztője volt. 1948-ban szerzett tanári diplomát a Pázmány Péter Tudományegyetemen.

Az „északi szófuvaros” emlékezete

Thinsz Géza

Júniusban ünnepelhette volna a 80. születésnapját, ha tulajdonképpen fiatalon, 56 évesen meg nem hal 1990-ben. Emigráns költő, műfordító volt, Budapesten született, az országot az ’56-os forradalmat követően volt kénytelen elhagyni. Svédországba költözött, diplomáját 1961-ben szerezte az Uppsalai Egyetem filozófiai karán, majd kiadói munkatárs lett Stockholmban.

„Az elfelejtett kívülálló”

Ladányi Mihály

Meghalt 52 évesen, mondják, megölte a szesz. Talán nem is állt volna neki jól, ha megéli a rendszerváltást. A szocialista rendszerben igyekezett kívül maradni mindenen. Egyik méltatója nemrég így jellemezte: „az elfelejtett kívülálló”. Valóban, mára szinte teljesen elfelejtették, pedig nagyszerű költő volt. Két év múlva lesz halálának huszadik évfordulója. Az idén nyolcvan éves lenne, még mindig írhatná újszerű, friss, póztalan verseit.

Nyolcvan éves lenne Hervay Gizella

Hervay Gizella

Ötven sem volt, amikor megvált az élettől. A halála előtti években nagyon gyakran és sok helyre publikált, többnyire drámai hangvételű verseket. Szomorúakat, tragikus atmoszférájúakat, valamiféle görögös női sorsdráma mutatkozott ezekben. Érdekes, erdélyi létére Makón született 1934 októberében. Tehát az idén ősszel 80 éves lenne a lírikus, aki újságíró is volt. Budapesten halt meg, de Bukarestben van eltemetve, egy hant alá öngyilkos férjével, Szilágyi Domokossal és fiukkal, Attilával, aki a bukaresti földrengésben halt meg 1977-ben. Azt mondják, van olyan fájdalom, amit nem tisztességes túlélni. Nem élte túl ő sem, idegei felmondták a szolgálatot, s mint férje, költőtársa, egykori szerelme, ő is önkezével vetett véget életének. 

Hatvan éves lenne Sziveri János

Sziveri János

Harmincöt éves volt, amikor Budapesten meghalt hosszan tartó, súlyos (valószínűleg pszichoszomatikus) betegségben. Muzslyán született 1954-ben. Muzslya falu ma Nagybecskerek városrésze, egyik kerülete, polgármestere magyar. A Közép-Bánság legnagyobb magyar közössége él itt. Sziveri János a Szervó Mihály Általános Iskolába járt. Középiskolai tanulmányait Mostarban és Nagybecskereken végezte, majd az újvidéki egyetem magyar nyelv és irodalom szakán tanult. 1980-tól három évig szerkesztője volt az Új Symphosion című folyóiratnak.

Nemes volt, Nagy és Ágnes

Neme Nagy Ágnes

Keveset beszélünk a kitűnő költőről és esszéistáról, akit Babits Mihály nagy tehetségnek tartott, s aki 1983-ban Kossuth-díjat kapott. Remek műfordító is volt. A Nyugat szellemi hagyományait kívánta folytatni az általa (is) szerkesztett Újhold folyóirat. Életműve terjedelmét és köteteinek számát tekintve keveset publikált. Sokan vélik úgy, hogy az Ehnáton jegyzeteiből című versciklusa a fő műve.

Nagy Lászlóra emlékeznek a költő szülőházánál szombaton

Veszprém, 2014. július 18., péntek (MTI) - Nagy László emlékeznek szombaton a költő iszkázi szülőházában versbarátok, irodalmárok, a rendezvény díszvendége Szöllősi Zoltán költő lesz - mondta el az MTI-nek a Nagy László Szellemi Öröksége Alapítvány elnöke.

 

A növényvilág költészete

Palocsay Zsigmond

Évtizedekkel ezelőtt kerültek kezembe Palocsay Zsigmond kötetei. Nem volt akkor (a hatvanas-hetvenes években) egyszerű erdélyi költőként Magyarországon elhíresülni. Minden versrajongónak vannak kismester-kedvencei, én nagyon szerettem – mások mellett – Palocsay Zsigmond líráját. Talán azért, mert póztalan és Dsida Jenő-i szerénységet mutat, nem nyakkendős líra, nem kívánkozott piedesztálra, nem vágyott arra, hogy agyonszavalják versmondó-versenyeken. 

Oldalak