Anikó néni lépcsőházunk első emeletén lakik. Egyedül él. Kilencvenhez közeledve az életet egyre nehezebbnek érzi. Férjét tíz éve temette. Trombózis végzett vele. Fiai messze kerültek. A nagyobbik Londonig repült, a kisebbik a fővárosban talált végzettségének és igényének megfelelő munkát. A néni unokái is felcseperedtek.
Kereső
Legújabb írások
DISZPolgár a Facebookon
Képtár
A legtöbbet olvasott
A hét verse
Aligha vetted észre, én azonban
jóformán mindjárt: épp csak mondani
nem akartam, hogy ott, a villamosban
a néni, szemközt - a te majdani
arcod viselte, Kedves. Valahonnan
akárha ismerős lett volna - így
sejlett előbb, de rám nézett, s azonnal
átderengtek arcán vonásaid:
te is - vagy negyven év multán - ilyenke
leszel majd: töretlen tekintetű
(mért gyászolnál?), bölcs, szép kis öregasszony.