Versek

Debreceni Boglárka, a kreatív újító

Debreceni Boglárka

Író, költő, szerkesztő, kritikus és az Irodalmi Rádió szerzője. Alkotott már kritika, recenzió, novella, tanulmány és regény műfajokban is. Rendszeresen jelennek meg írásai irodalmi, művészeti, társadalomtudományi, továbbá pedagógiai folyóiratokban. Verseit és novelláit angol, szerb, illetve török nyelvre is lefordították.

Berzsenyi Dániel, a magányos klasszicista

Berzsenyi Dániel

Az egyik legnagyobb hazai ódaköltő, aki ötvözte a klasszikus és a nemzeti elemeket. Példaképéhez, Horatiushoz hasonlóan legfőbb témái a vitézség, a szerelem és az arany középút eszméi voltak.

Hartay Csaba láttatja a láthatatlant

Hartay Csaba

Intellektuális-tárgyias, újklasszicista némileg szentimentális, újromantikus stílusú kisprózai költő, író, aki alkotott már a magánlíra, a minilíra, a nanolíra és a félperces műfajban is. Nem másol senkit, nem követ költői divatot.

Gulyás Pál, a polihisztor

Gulyás Pál

Költő, tudós, tanár és elgondolkodtató stílusú népi író volt. Példaképeinek európai látókörű debreceni kötődésű költőket tekintett, mint Csokonai Vitéz Mihály és Fazekas Mihály.

A különc Oláh Gábor

Oláh Gábor

Költő és író volt. Versei forradalmi hangvételűek, novellái a megaláztatásról és a nyomorról szólnak. Tanulmányai többek között Csokonai Vitéz Mihályról és Petőfi Sándorról maradandóak.

Farkas Antal kettős stílusa

Farkas Antal

Újságíró, író és költő volt. Regényeket, verses,- és novellásköteteket, karcolatgyűjteményeket, illetve meséskönyveket jelentetett meg.

Fenyvesi Félix Lajos nem árulkodott

Fenyvesi Félix

Hódmezővásárhelyi író, költő és újságíró. A kortárs magyar líra és a klasszikus keleti költészet hatottak rá. Művei időtállóak, egyszerűek, művésziek és tömör mondanivalóval rendelkeznek. Továbbá a költő a 70. születésnapjára a pályafutása átfogásaképpen egy prózai gyűjteményeskötettel, a Századforgóval jelentkezett.

Vörösmarty Mihály Csongor és Tündéje

Vörösmarty Mihály

Vörösmarty a hazai irodalom, a romantikus költészet egyik legnagyobb alakja, az 1836-os Szózat írója. Műveiben történelmi,- illetve kitalált mítoszok elevenednek meg – előbbire a legnagyobb példa a Zalán futása, utóbbira pedig a Csongor és Tünde.

Füst Milán, a múlt század magyar elgondolkodtatója

Füst Milán

Költő, drámaíró, esztéta és a magyar szabadvers megteremtője volt.  Az antik görög kultúra és a Biblia erősen hatottak művészetére.

Egri László, egy ígéretes kortárs tehetség

Egri László

Jelenleg Hajdúszoboszlón élő költő, író, tanár. Tizenéves korában kezdett az irodalommal foglalkozni és mára többek között Irodalmi Rádió-, Magyar Történelmi Társulat,- és Magyar Irodalomtörténeti Társaság tag.

Oldalak