Versek

120 éve született Boncza Berta (Csinszka)

Boncza Berta

Csinszka szerelmes volt a magyar irodalomba és művészetbe, ezért választotta férfiúit ezek művelői közül. Adyval kapcsolatban emlegetik legtöbbször, pedig Márffy Ödönnel több ideig kötötte össze a sorsa, számos remek festménynek volt tárgya-ihletője.

Százéves lenne az „ördöggörcs” költője

Karinthy Gábor

Kiterjedt a halhatatlan zseni, Karinthy Frigyes családja, a famíliában nemzedékeken át vannak olyan nevek, amelyek megmaradnak az időben. Ilyen alak a költő egyik fia is, akit első felesége, Judik Etel szült Budapesten 1914-ben. (Majd hatvanévesen, 1974 őszén hal meg ugyanott.)

Karig Sára évszázada

Karig Sára

Száz éve született, s a múlt évszázad legvégén halt meg (1999-ben 84 évesen). Az ő évszázada a 20. század volt, megélte sok viharát.

Határ Győző száz esztendeje

Határ Győző

Hack Viktor volt az eredeti neve, s 1914 őszén született Gyomán. Londonban halt meg csaknem pontosan 92 év múlva. Kossuth-i kort élt meg tehát. Apja erdélyi szász ember volt, a gyomai nyomda dolgozója.

Váci Mihályt becsülni ma hőstett és „szakma”

Váci Mihály

A Nyíregyházához tartozó Ókisteleki szőlőn született 1924 karácsonyán (tehát 90 éves lenne az idén), s megtette azt a „szívességet” a szocialista-kommunista rendszernek és az internacionalizmusnak, hogy az amerikaiaktól bombázott Vietnamban halt meg, annak fővárosában, Hanoiban 1970-ben. Méltán kapta meg kétszer a József Attila-díjat, s a lírikus-műfordító munkáját Kossuth-díjjal is jutalmazták.

Élhetne még, 90 éves lenne

Rába György

Rába György (Bp., 1924. – Bp., 2011.) Kossuth- és Széchenyi-díjas költő, író, műfordító, irodalomtörténész, pedagógus, kritikus volt. 1944-ben Debrecenben a Kossuth Lajos Tudományegyetem magyar-francia szakán kezdte felsőfokú tanulmányait. Az Új Hold folyóirat egyik alapító szerkesztője volt. 1948-ban szerzett tanári diplomát a Pázmány Péter Tudományegyetemen.

Az „északi szófuvaros” emlékezete

Thinsz Géza

Júniusban ünnepelhette volna a 80. születésnapját, ha tulajdonképpen fiatalon, 56 évesen meg nem hal 1990-ben. Emigráns költő, műfordító volt, Budapesten született, az országot az ’56-os forradalmat követően volt kénytelen elhagyni. Svédországba költözött, diplomáját 1961-ben szerezte az Uppsalai Egyetem filozófiai karán, majd kiadói munkatárs lett Stockholmban.

„Az elfelejtett kívülálló”

Ladányi Mihály

Meghalt 52 évesen, mondják, megölte a szesz. Talán nem is állt volna neki jól, ha megéli a rendszerváltást. A szocialista rendszerben igyekezett kívül maradni mindenen. Egyik méltatója nemrég így jellemezte: „az elfelejtett kívülálló”. Valóban, mára szinte teljesen elfelejtették, pedig nagyszerű költő volt. Két év múlva lesz halálának huszadik évfordulója. Az idén nyolcvan éves lenne, még mindig írhatná újszerű, friss, póztalan verseit.

Nyolcvan éves lenne Hervay Gizella

Hervay Gizella

Ötven sem volt, amikor megvált az élettől. A halála előtti években nagyon gyakran és sok helyre publikált, többnyire drámai hangvételű verseket. Szomorúakat, tragikus atmoszférájúakat, valamiféle görögös női sorsdráma mutatkozott ezekben. Érdekes, erdélyi létére Makón született 1934 októberében. Tehát az idén ősszel 80 éves lenne a lírikus, aki újságíró is volt. Budapesten halt meg, de Bukarestben van eltemetve, egy hant alá öngyilkos férjével, Szilágyi Domokossal és fiukkal, Attilával, aki a bukaresti földrengésben halt meg 1977-ben. Azt mondják, van olyan fájdalom, amit nem tisztességes túlélni. Nem élte túl ő sem, idegei felmondták a szolgálatot, s mint férje, költőtársa, egykori szerelme, ő is önkezével vetett véget életének. 

Hatvan éves lenne Sziveri János

Sziveri János

Harmincöt éves volt, amikor Budapesten meghalt hosszan tartó, súlyos (valószínűleg pszichoszomatikus) betegségben. Muzslyán született 1954-ben. Muzslya falu ma Nagybecskerek városrésze, egyik kerülete, polgármestere magyar. A Közép-Bánság legnagyobb magyar közössége él itt. Sziveri János a Szervó Mihály Általános Iskolába járt. Középiskolai tanulmányait Mostarban és Nagybecskereken végezte, majd az újvidéki egyetem magyar nyelv és irodalom szakán tanult. 1980-tól három évig szerkesztője volt az Új Symphosion című folyóiratnak.

Oldalak