Versek

Bölcs, tiszta líra

Hajnal Anna

Természetesen a neve tetszett meg először, aztán az ilyesféle képei, hogy „elégettettem nagy fagyokban”. Az is megragadott, hogy nem Babits vagy Kosztolányi voltak rá legnagyobb hatással (lévén a Nyugat harmadik nemzedékének tagja és Baumgarten-jutalomban részesített lírikus), hanem Horatius és Berzsenyi Dániel. Az időközben Ausztriához „szakadt”, nagyon falunevű faluban, Gyepüfüzesen született 1907-ben. (A másfél ezres lélekszámú burgenlandi község - ahol magyar a polgármester - a felsőőri járásban található, németül Kohfidisch-nek hívják. Ez csak, mint érdekesség…)

Arany János és a legendás barátság

Arany János

Nagyszalontán született 1817. március 2-án a vagyontalan család tizedik gyermekeként. (Kilenc testvére közül csak a legidősebb, Sára maradt életben.) Hatvanöt évesen halt meg Budapesten 1882. október 22-én a magyarság egyik legtiszteltebb, legszeretettebb lírai és elbeszélő költője. Mint epikust ismerjük inkább, Toldija és ugyancsak zseniális balladái halhatatlanná tették. A Magyar Tudományos Akadémia tagja s egy időben főtitkára volt. Magyarra fordította Aristophanes összes műveit valamint Shakespeare három darabját: János király, Szentivánéji álom, Hamlet. Mint alanyi költő nagyon szemérmes, tartózkodó volt, ebből örvendetes módon ki tudta billenteni Petőfi Sándor, minden idők legnagyobb magyar költője. Legendás volt ez a barátság – mint ilyen a leghíresebb a magyar irodalomban -, kettejük kapcsolatát-levelezését, egymáshoz szóló költeményeiket tanulmányozni egyszerre jelent művelődést és gyönyörködést.

(es)

Szép Ernő magyarsága

Szép Ernő

Szép Ernő 130 évvel ezelőtt, 1884. június 30-án született Huszton, s 1953. október 2-án halt meg Budapesten. Költő, író, újságíró, színpadi szerző, elbeszélő volt, nevét drámaírói díj (is) viseli. Meghatározó hajdú-bihari kapcsolatai voltak: Hajdúszoboszlón eszmélkedett, középiskoláit részben (1896-99) Debrecenben végezte. Riportkönyvet írt a Hortobágyról, s a Patika című drámájának kisvárosi világához az egykori Püspökladány adta a mintát. Nagyon sajnálkozott azon, amikor Debrecen régi, becsült értékeinek eltűnését érzékelte. Ebben egyik nagyon rá jellemző mondat: „Jól esik a szívemet fájtatni Debreczenben. Ne bántsatok.”

Csak azért is Petőfi

Kép Petőfiről

Voltak emberek, akik azt mondták: Petőfi Sándor túl egyszerű, nem gondolati, olyan, mintha népdalokat olvasna az ember. Szóval a modern ember szemével nézve már nem korszerű, nem elég intellektuális, nem elég bonyolult.

Személyes emlékek Ratkó Józsefről

Nagyra becsült kollégám, Erdei Sándor emlékezett meg Ratkó Józsefről a Hét verse rovatban. Írása rég elfeledett emlékeket emelt ki tudatalattimból. A következőkben erről olvashatnak.

„Leszek haláltól ronthatatlan”

Ratkó József

Ratkó József 1936-ban született Budapesten, s 1989-ben halt meg 53 évesen Debrecenben. Iskoláit Pesterzsébeten kezdte, majd vidéken lelencgyerekként folytatta. Élt sok szabolcs-szatmári faluban s Budaörsön, Hajdúhadházon, Erdőbényén. 1955-től közölték verseit a folyóiratok (Alföld, Új Írás, Napjaink, Tiszatáj, Élet és Irodalom, Kortárs stb. Első verseskötetének címe: Félelem nélkül. Atyai jó barátjának tekintette Kiss Tamás debreceni költő-tanárt, akitől sok segítséget kapott.

A legnagyobb magyar evangélikus költő

Reményik Sándor

Reményik Sándor (Kolozsvár, 1890-1941) a két világháború közötti erdélyi magyar líra kiemelkedő alakja volt. A legutóbbi időkig viszonylag ismeretlen volt Magyarországon, mert őt és költészetét 1945 után – jórészt politikai megfontolásokból – évtizedekre száműzték a magyar irodalomból.

Költő volt és katolikus

Pilinszky János

Pilinszky János (1921-1981) nem volt hatvan éves, amikor meghalt. Nővére öngyilkossága után (1975) nem írt több verset. A debreceni irodalomtörténész, Fülöp László (1941-2013) írt róla értő, remek monográfiát. A 20. század egyik legkitűnőbb magyar költője volt, s a sikerek is utolérték: megkapta a Baumgarten-, a József Attila- és a Kossuth-díjat is. Azt tartotta magáról, hogy „költő vagyok és katolikus”. Akik nem szerették, azok is elismerték róla, hogy világirodalmi színvonalú lírikus. Követhetetlen tömörséggel tudta megragadni a világidegenséget, a sorsunk ellen való kapálózás reménytelenségét.

Radnóti örökélete

Radnóti Miklós

Amikor versfaló tizen- és huszonéves voltam, volt Petőfi-korszakom, Arany János-etapom (a csodálatos balladákkal), volt Juhász Gyula- és Ady-évadom, s voltak persze Radnóti-éveim is. (No meg Babits-liezonom, Juhász Ferenc- és Nagy László-szerelmem. Ki viszi át? S rövid, heveny lamúrt tudtam megélni a kismesterek iránt is: Palocsay Zsigmond, Domonkos István, Serfőző Simon, Ratkó József – legyen elég ennyi a nevekből.) S akkor még nem említettem József Attilát, akit a világirodalom legnagyobb költőjének tartok.

A „fekete bojtár” kultusza

Sinka István

Nagyszalontán született 1897 őszén és Budapesten halt meg 1969 nyarán.

Oldalak