Lassan, de biztosan közeledünk tél felé. Közelebb érezzük az adventet is napról napra. És ha karácsonyt neszeljük, akkor a debreceniekben nem csak a Reszkessetek betörők! című film emléke kelt ismerősen-kellemes érzést, hanem a Crystal Antikvárium és Aukciósház könyvárverése is.
Bizonyára eddig írt útinaplóim után fura lehet, hogy most nem valami hegyvidék vagy vízpart környékéről ihletődtem meg, hanem egy településről. Pedig itt van a szomszédban legalábbis Szabolcs Szatmár Bereg vármegyében, és bő egy éve még nem is nagyon tudtam, hogy merre tették le a térképen, de mégis ott járva rögtön megtetszett a majdnem kétezer lelket számláló település, Gyulaháza. A nevét egyébként Gyula vezérről kapta, aki a község első birtokosa volt a históriás könyvek szerint.
A magyar nép történelmében legalább annyi vérzivataros időszak volt, mint békés korszak, és amikor elkezdett lengedezni a háború szele, a sors mindig rendelt népünk fölé egy olyan hőst, hadvezért, királyt, szónokot, politikust, aki átvezette a magyar népet ezeken a pusztító viharokon. Az is megfigyelhető, hogy ezek mögött az emberek mögött mindig ott állt egy pap, aki a hit erejével támogatta a sorsfordító küldetéseket.
Mit szólnának hozzá, ha valaki egy olyan bőrkötéses könyvritkaságot mutatna, amelyből csupán egy példány található Debrecenben, a Református Kollégium Könyvtárában. Alighanem azt kérnék, hogy óvatosan megérinthessék a XVII-ik századi ritkaságot, de azt is csak cérnakesztyűben.
Csata Zsolt négy évvel ezelőtt állt először a Csokonai Nemzeti Színház színpadán. A Pál utcai fiúk című zenés előadással debütált, amely töretlen sikerrel és változatlan szereposztással az idei évadban is műsoron marad. Nem sokkal később, a 2021/22-es évadban társulati taggá vált, azóta többféle műfajban is kipróbálhatta magát. Szeret nevettetni, de a lírai szerepkör sem áll távol tőle; zenés és prózai darabokban egyaránt láthatja a közönség. Szerepei legalább olyan sokszínűek, mint ő maga. A kezdetekről, a különböző műfajok sajátos kihívásairól és jövőbeli céljairól is beszélgettünk. Fiatalságából adódik a tegező forma.
Tokaj a bor, kultúra, gasztronómia városa – ahogy a Fesztiválkatlan valamennyi rendezvénye előtt elhangzott. Valóban, minden egy helyen: a bor, a halászlé és amióta a Fesztiválkatlant átadták (jövőre lesz tíz éve), a kultúra is.
Szerb Antal szerint Ady Endre előbb volt jó újságíró, mint költő, és élete során mindvégig megőrizte lényének ezt a mivoltát. Folyamatosan kérdezett: önmagát és másokat. Aztán sűrű esszenciává érlelte a lelkében gyűlő gondolat magokat.
Idén a szokásosnál nagyobb figyelmet szentelünk a 250 éve született Csokonai Vitéz Mihálynak, bár Petőfi 200 éves jubileuma és a köré szervezett rendezvények némileg halványítják a debreceni költőzseni dicsőítését, nekünk debrecenieknek ennek ellenére különösen fontos. Ugyancsak fontos a Csokonai színház megújulása, a debreceni színházi élet bővülése, gazdagodása. Éppen ezekért kiemelt jelentősége van annak, hogy Asztalán Péter, a Bihar Antikvárium (4024 Debrecen Piac utca 26/b, a régi antikvárium 1974 óta) tulajdonosa és vezetője most három könyv- és nyomtatvány ritkaságot ajánl a gyűjtőknek, magánszemélyeknek és intézményeknek. Hát lássuk!
Felvidék magyar határ közeli részén több várrom található. Ilyen Fülek közelében Ajnácskő, Sepsitől nem messzi Torna vára, Gömöri részen Murányalja erődítése. A Bodrogköz egyetlen vára, a nagykövesdi, a földrajzi egység felső részén található.
Ahogyan a szobrász önti a gipszet a halhatatlan arcra, azonkép öntjük mi céhesek- mívesek szavunknak anyagát és várunk, várunk, míg a kíntól kővé nem mered.