Idén a szokásosnál nagyobb figyelmet szentelünk a 250 éve született Csokonai Vitéz Mihálynak, bár Petőfi 200 éves jubileuma és a köré szervezett rendezvények némileg halványítják a debreceni költőzseni dicsőítését, nekünk debrecenieknek ennek ellenére különösen fontos. Ugyancsak fontos a Csokonai színház megújulása, a debreceni színházi élet bővülése, gazdagodása. Éppen ezekért kiemelt jelentősége van annak, hogy Asztalán Péter, a Bihar Antikvárium (4024 Debrecen Piac utca 26/b, a régi antikvárium 1974 óta) tulajdonosa és vezetője most három könyv- és nyomtatvány ritkaságot ajánl a gyűjtőknek, magánszemélyeknek és intézményeknek. Hát lássuk!
Színházi plakát
- Az első egy debreceni színlap, valójában falragasz, mai fogalmakkal bemutatva egy plakát, 1799-ből, vagyis egy 224 éves papírnyomat. Tudomásom szerint ebből több, más nincs Magyarországon. Vagyis: ha valaki az mondja, ad ötmillió forintot, hogy neki is szerezzek egyet, sajnos széttárnám a kezem, azt mondanám, nem tudok szerezni, mert nincs.
- Első látásra azt mondanám laikusként, hogy úgynevezett merített papírra nyomták a szöveget.
- Így igaz, ez rongypapír, ami a papírnak az a fajtája, amely cellulóz mellett rongyfoszlányokat is tartalmaz, és igen időtálló. A XVIII. század végén betűnként (napjainkban karakter) kézi szedéssel állt össze egy oldal, amelyet festékeztek és utána nyomták rá a lemezt az előkészített hordozóra. Ez a 36-szor 23 centiméteres nyomtatvány egyébként keretdíszítéses, ami külön emeli az értékét, hiszen külön energiát fektettek abba, hogy ne csak egy egyszerű nyomat legyen, hanem elegáns, díszes, az adott alkalomhoz illő, az eseményt kiemelő.
- A régies nyelvezet miatt kissé nehezen, lassan értelmezhető a szöveg. Az egyértelmű, hogy egy debreceni színházi előadásra hívja az érdeklődőket. De mi tudható még meg ebből a plakátból?
- Az első előadás Debrecenben 1798. augusztus 11-én volt, a közelmúltban felújított Csokonai Színház épületét 1861-ben kezdték építeni és 1865. október 7-én avatták fel. A díszvendég Jókai Mór és felesége, Laborfalvi Róza volt. A jobb felső sarokban látható numerikus sorszámjelzés nem azt jelenti, hogy ebből a plakátból ez hányadik példány, hanem azt, hogy ez a 24-ik debreceni előadása a vendégtársulatnak. Vagyis: 1799. május 21-én a Nemzeti Játszó Társaság 24-ik alkalommal adta elő a „Gróff Benyovszki” című, öt felvonásos drámáját. Ez a rendkívül ritka, mondhatni egyedi nyomat az egyik legkorábbi debreceni előadás fennmaradt példánya, kiváló állapotban. Akár árverésre is vihető, de most az ára 450 ezer forint.
Fordította: Csokonai Vitéz Mihály
Csokonai születésétől máig 250 év telt el. A születésétől a haláláig viszont csak alig 32. Mégis, ennyi rövidke idő alatt számos maradandót alkotott. A poeta doctus (ahogy tanárai a jövő tudósaként, tanult költőként emlegették) a versek, színdarabok írása mellett fordított is.
Az egyik jeles munkája a Tavasz, amelyet eredetileg Kleist vetett papírra. Teljes nevén Bernd Heinrich Wilhelm von Kleist a harmadik legjelentősebb szerző volt Goethe és Heine után, drámaíróként, publicistaként, lírikusként híresült el.
Az irodalmi ritkaságokat gyűjtőknek szánt kötet második kiadásként, 1806-ban jelent meg Nagyváradon, a híres tipográfus, Máramarosi Gotlíb Antal betűivel. Gotlíb (Gottlieb) egyébként sokáig a váci nyomdát is tulajdonolta, számos igen míves kiadvány megjelentetésével.
A könyv korhű, félbőr kötésben kínálja magát, érdekessége, hogy körülvágatlan, széles margójú, úgynevezett: „gatyás példány”, nyomdai szakszóval krúda.
Érdekesség, hogy a könyvet Csokonai nem másnak ajánlotta, mint Szécsényi Ferencnének, született Festetits Juliának (Szécsényi Ferenc Széchenyi István édesapja, az Országos Szécsényi Könyvtár állománya az ő gyűjteményén alapszik). A könyv hiányos, az utolsó 12 oldal hiányzik a Lajistrom, azaz a tartalomjegyzék szerint, ezért baráti árat állapítottam meg: 120 ezer forint.
Hová ment a Csokonai-szobor?
Idősebbek még emlegetik, hogy a Csokonai-szobrot valamikor odébb helyezték az eredeti helyéről, hogy jobban illeszkedjen a környezeti látványba. Odébb ballagott – mondogatták viccelődve.
Tudni kell, hogy Csokonairól nem maradt fenn hiteles fénykép, ami alapján Izsó Miklós szobrászművész dolgozhatott volna. Mégis elkészült a bronzszobor 1870-ben, mégpedig egy müncheni öntödében. Onnan „átballagott” Debrecenbe, ahol 1871. október 11-én felavatták a Kálvin téren.
A Csokonai-szobor történetét dolgozza fel a Csokonai szobor-emlék című könyv. Egyetlen kiadás, de többen írták a tartalmát – és ez külön erénye a kiadványnak – mondja Asztalán Péter, az antikvárium vezetője. - Az egyetlen kiadás mellett értéknövelő tényező, hogy díszműről van szó.
- Mitől díszmű egy könyv és nem csak díszes?
- Attól például, hogy ez a kötet kiadói, dúsan aranyozott, vak és dombornyomásos, egészvászon-díszkötésben látott napvilágot, körben aranymetszett lapszélekkel, apró foxing foltokkal.
- A vaknyomás bemélyedést, a dombornyomás kiemelkedést jelent. De mi az a foxing folt?
- A foxing folt a korabeli papír és a rá nyomtatott festékanyag kémiai reakciójának eredménye, mivel ellentétben a rongypapírral, a XIX. század második felétől gyengébb minőségű, olcsóbb papírt használtak. Jelen esetben egy több mint százötven éves kiadványról van szó, a foxing folt egyben „eredetigazolásként” is értelmezhető.
- A könyv akkor jelent meg, amikor a Csokonai-szobrot avatták, 1871-ben.
- Így van, ezért is olvasható az első oldalon az, hogy a „Tiszta jövedelem egy része a Csokonai szoborra fordíttatik.”
- A könyv kiadója természetesen egy debreceni könyvbarát volt, Telegdy K. Lajos, aki alapvetően nyomdász és könyvkereskedő volt, a felmenői szintén, illetve könyvkötők. Érthető a vonzalma a debreceni irodalom iránt.
- Így igaz, több könyvet is kiadott, ez az egyik legértékesebb, amelyben szerepel a Csokonai-szobor képe, Csokonai acélmetszetes portréja (Moll Gusztáv nyomása). Egyébként a kiadvány a szobor története mellett, a költő életrajzát, valamint főként debreceni írók (Ladányi Gedeon, Kulini Nagy Benő, Könyves Tóth Mihály, Oláh Károly) tanulmányait, verseit tartalmazza.
A kiadó személyével kapcsolatos érdekes adalék, hogy személyes barátjának mondhatta Petőfi Sándort, legendás könyvesboltja az 1842-ben épült Régi Városházán működött.
A könyv ára: 180 ezer forint.
(X)
Barna Attila
Új hozzászólás