Debreceni parkolás: boldogok és boldogtalanok

Az egyik debreceni bevásárlóközpont tavaly "bérbe adta" a mozgáskorlátozotti parkolók egy részét

Jelentős változások elé néznek július elsejétől a debreceni autósok, a városban ügyeiket intéző járművezetők, turisták. Valószínűleg lesznek majd bosszús vesztesei és boldog nyertesei a parkolási rend változásának.

A belvárosi forgalom csökkentését célzó terv öt zónára osztja a város központját. A várostérkép piros, narancssárga, zöld, kék és citromsárga területein különböző áron vásárolható parkolójeggyel lehet hosszabb-rövidebb időre megállni, és a bérletek is differenciált áron vehetők meg. A változás sok utcát fizetős területté nyilvánít, így sokan lesznek kárvallottak, hiszen eddig rengetegen parkoltak olyan utcákban, ahol ingyen meg tudtak állni, otthagyhatták autójukat, és gyalog mentek munkahelyükre, vagy ügyeiket intézni. Ezzel párhuzamosan pedig sok ottlakó bosszankodhatott, mert saját utcájában, vagy lakóháza, lakása közelében nem vagy csak igen nehezen tudott megállni. Vélhetően ezen a helyzeten változást hoz július elseje.

Valószínűleg rengetegen lesznek olyanok, akik a módosulás miatt inkább választják a tömegközlekedési eszközöket munkahelyük megközelítéséhez, ám ehhez jelentősen javítani kellett volna a buszok, villamosok, trolik menetrendjét – de eddig nem hallani az utasok elismeréseit a felüdítő változásról, továbbra is inkább a feldühítő történetek keringenek. Aztán lehetnek olyan autósok, akik ezután is megpróbálnak ingyen parkolni az eddig megszokottakhoz képest kicsit távolabb – ezután az ott lakók fognak bosszankodni a zsúfoltság miatt.

Nem járnak jól, akik a város szívében dolgoznak vagy szeretnének ügyet intézni, ott a parkolás maximum három órás lehet, az óradíj pedig 640 forint. Enyhébb a díjszabás a kintebbi részeken, 580, illetve 480 forint, a legszélső területeken pedig felüdítő 180 forint hatvan percenként.

Nagy kérdés, hányan fognak kintebbi területeken parkolni, akiknek nap közben is szükségük van a járművükre, és mennyien ülnek buszra, villamosra? Egy biztos, valamennyit enyhülni fog a belváros közlekedési zsúfoltsága, de az is bizonyos, hogy ettől nem lesz álomszerű az autózás Debrecenben.

Mert sok helyen továbbra sincsenek jól összehangolva a közlekedési lámpák, negyedik fokozatba csak ritkán lehet felváltani, inkább harmadik vagy a benzinfaló második fokozatban kell döcögni. Különösen izzasztó a Kossuth utca-Méliusz tér kereszteződésében irányító „villanyrendőr”, amely a balra kanyarodók számára csak akkor zöldül meg, amikor már a belváros felől tempósan érkező járművek a nyakán vannak a pirosnál állóknak. De lehetne említeni számtalan hasonló helyet, helyzetet. Jó lenne, ha a közlekedési szakaemberek folyamatosan vizsgálnák és javítanák a lámpák összehangoltságát, a mesterséges itelligencia világában ez már nem is lenne olyan nagy kihívás!

És még egy téma: amióta mozgáskorlátozottként élem nehéz napjaimat, kénytelen vagyok figyelni, hogy hol, mennyi kerekesszékes táblával jelölt parkoló van? Egy-két bevásárlóközpont kivételével: nagyon kevés, különösen a városközpontban. Nem tudom, a parkolási változás tervezői figyelembe vették-e, hogy a különböző színű zónák valamennyi utcájában legyen egy-két, mozgáskorlátozottaknak elkülönített megállóhely.

Tény viszont, hogy a DV Parking honlapján az olvasható: a városközpont parkolókban és a mélygarázsokban nem érvényes a mozgáskorlátozotti parkolóigazolvány. Miért? Még a mélygarázsokat megértem, mert nincs olyan személyzet, aki kilépéskor ellenőrizni tudná az érvényes igazolványt, mint például a Klikikákon, ahhoz pedig, hogy vonalkóddal ellátott plasztikkártyát kapjanak az Árpád-kori kék cédulák helyett a mozgáskorlátozottak, országos döntésnek kellene születnie. De hogy az Arany János utcai és a Jászai Mari téri felszíni parkolókat miért nem lehet uganúgy igénybe venni, mint egy mellettük lévő utcai parkolót? – ez teljesen érthetetlen.

A bevásárlóközpontoknak megvan határozva, hogy ötven parkolóból egynek mozgáskorlátozottinak kell lennie. Van olyan hipermarket, ahol a minimum másfélszeresét alakították ki így. Feltehetően a városokra is van ehhez hasonló, érvényes jogszabály. De vajon a minimális követelmény teljesítésére törkszenek a városvezetők, vagy ennél többre? És mivel a sérült ember nem állat, hasznos lenne egy mozgáskorlátozott-védelmi referens…

Barna Attila

Új hozzászólás

CAPTCHA
Ez a kérdés teszteli, hogy vajon ember-e a látogató, valamint megelőzi az automatikus kéretlen üzenetek beküldését.
Kép CAPTCHA
Be kell írni a képen látható karaktereket.