Vélemény

Egy társadalom fejlettségét egyértelműen mutatja, hogy milyen színvonalú a szolgáltatása. Egyszerű példával megvilágítva: Burundiban az orvos az enyhén szuvas fogat kihúzza harapófogóval. Norvégiában pedig lézeres fúróval, fájdalommentesen kifúrja és betömi, megmenti.

Dráma, visszajönni a pokolból és megdicsőülni – egy név, egy szó: Vasutas. Ráadásul mindez a századikon történt. A századikon, amikor az ellenfelünk Európa volt.

Az elmúlt napok jelentős esőzései a cívisvárost sem kerülték el. Annál is inkább volt kegyetlen az időjárás, hogy még a könyvheti eseményeket sem kímélte. Akárcsak az elvezetőrendszert, habár Debrecen egyes belvárosi és a belvárostól kissé kintebb eső utcákat, ahol már-már kisebb helyi tavak alakultak ki az útviszonyok és a körülmények miatt.

Nyár van. Végre. Mennyit kellett erre várnunk már megint!? Nagyjából bő kilenc hónapot. Ha emberi oldalról szemléljük az év legszebb, legmozgalmasabb évszakának eljöttét, mondhatnánk, kilenc hónap alatt szó szerint új élet született. Új élet, amely előtt ismét három hónapnyi lehetőség áll júniustól augusztusig.

Noha a jegyellenőrök általánosságban nem az utazóközönség kedvenc útitársai, nem mehetünk el a tény mellett, hogy munkájukat végzik, amiért pénzt kapnak. Ez persze nem jelenti azt, hogy a villamosok, buszok hivatalos személyei korlátlan hatalomgyakorlási joggal rendelkeznek, mégis egyre gyakrabban történnek kirívó esetek – ez is egy ezek közül.

Isten hat nap alatt teremtette meg világunkat. Hat. Bár nem mesei, mégis bűvös szám. Habár a sportban sokan nem volnának büszkék a hatodik helyre, a mi esetünkben aligha érezhetünk fájdalmat, hogy a DEAC elsőosztályú, férfi kosarasai ezt a helyezést érték el. Mert ez a szezon több volt mint egy sima bajnokság. És a végén mégis örültünk.

A Felvonulók kérték – szerencsére – már egyre kevésbé él a köztudatban, ha elérkezik május első napja. Ettől függetlenül országszerte megannyi helyen rendeznek különböző közösségi eseményeket a jó idő tiszteletére, s a munka több évtizedes ünnepére.