Szűk négy évvel ezelőtt a Lovardában volt szerencsém beszélgetni Vele, egy pohár whisky mellett. A hangja beszéd közben is elképesztően búgott. Sztorizott és mosolygott. Én is mosolyogtam, és ámulattal hallgattam. Ma ez a mosoly örökre elmúlt.

Jó utat, Kapitány! Bort, bluest, békességet odafent!

„A régi kocsmába lementem, de már senkit sem ismertem. Magányos asztalhoz leültem…” (Ha megérint a Blues)