Örökség – Debrecen történelmi szerepét alighanem ezzel az egy szóval hiánytalanul össze is foglalhatjuk. Most pedig mindez hazánk ezeréves múltjának egyik legismertebb és legdicsőbb dátuma miatt különösen is aktuális.
Debreceniek (is) gyakran járnak Tokaj környékén. Vagy átutazóban teszik vagy kirándulnak a környéken és nem kevesen akadnak, akiknek hétvégi házuk van a Zemplénben. Bizonyára számtalanszor látták már, talán fel is mentek ahhoz a kis fehér épülethez, amely a 38-as főközlekedési út feletti halmon ékeskedik.
„Így nyargalunk mi már immár 15 éve a Meseházban, nyomot hagyván arról, hogy vagyunk, voltunk, remélve, hogy az eljövendő korokban is maradhatunk - általuk." írta Schéner Mihály Kossuth-díjas képzőművész 2003-ban.
Színdarab? Aligha. Ez maga a letisztult, tökéletes valóság, a média, a tudatipar kellemetlen, kínos és fojtó mechanizmusa, amely akaratlanul is beszippantja a naiv fogyasztót. Pass Andrea Finálé című színdarabja leplezetlenül világított rá a Csokonai Fórumban tartott premieren: a közösségi és tömegmédia lehetetlenül keretezi életünket, menekülni pedig már csak egyfelé lehet – a halálba.
Biztos vagyok abban, hogy minden felnőttnek élete során legalább egyszer kicsúszik a száján: „bezzeg az én időmben..”, pedig senki sem hallja szívesen azt, ami utána következik. Történetek egy sokkal jobb, értékesebb világról.
A műgyűjtésnek Magyarországon is nagy hagyományai vannak, a Szépművészeti Múzeum gyakorlatilag létre se jöhetett volna, ha nem lett volna az Eszterházy család, amely igen jelentős magángyűjteménnyel rendelkezett. Ebből és más főúri gyűjteményekből alakult ki a Szépművészeti Múzeum intézménye.
Kupleráj Debrecenben? Most biztosan sokan egyetlen témára, helyszínre gondoltak. Azonban korántsem buja üzelmekről van szó. Annál inkább elegáns, igényes vendégkört megcélzó italbárról Debrecen szívében. Egy egyedülálló helyszín, amely csupán nevében Kupleráj. Odabent rend, elegancia és kellemes légkör uralkodik.
Február 22-én, váratlanul, 74. életévében elhunyt a magyar színművészet meghatározó és ikonikus alakja, Dunai Tamás. Halálhíre az egész magyar művésztársadalmat és színház- és filmkedvelő közönséget mélyen megrázta. Pinczés Dávid filmrendező segítségével emlékezünk a feledhetetlen művészre.
Immár nem csupán Mohácsot tekinthetjük a klasszikus télűző Busójárás otthonának. A baranyai város, bár világszerte közismert, hogy az alakoskodás alfája és omegája, február 22-én azonban egy kicsit a Debreceni Egyetemre költözött a nemzetközileg is elismert, egyébként Hungarikum rendezvény.
Ahogyan a szobrász önti a gipszet a halhatatlan arcra, azonkép öntjük mi céhesek- mívesek szavunknak anyagát és várunk, várunk, míg a kíntól kővé nem mered.