Molnár Judit Emma a cívisváros fiatal festőművésze, aki kérésünkre a diszpolgár.hu online magazinnak nyilatkozott arról, milyen kilátásai vannak egy kezdő művésznek, ha ezen a pályán akar boldogulni.
Borbély Szilárd „Kafka fia” című írásának illusztrációival Bechtel Helga nyerte meg a Budapesti Illusztrációs Fesztivált. Az illusztrációs verseny alkotásaiból nyílt kiállítást szeptember 15-ig lehet megnézni a debreceni Kölcsey Központ Bényi Galériájában.
Vajon tényleg ismerjük a várost, ahol élünk, vagy tud újabb és újabb érdekességet, titkot mutatni nekünk? Immár hat éve élek Debrecenben, és gyakran úgy érzem, unalmassá vált számomra, kinőttem ezt a helyet, de rá kellett jönnöm, hogy csak csukott szemmel járom az utcákat, és ha figyelmes vagyok, még sok izgalmas részletet rejt magában a lakóhelyem.
Találós kérdés. A térképen alig húszra van Egertől és egy jó tízesre esik Mezőkövesdtől, továbbá híres a termálvizéről. A számok természetesen kilométerben értendőek. Mire gondolhat a cikk szerzője?
Az elmúlt esztendőkben immár Budapestet is „ellepték” azok a miniszobrok, apró alkotások, amelyek bájosan kicsi termetük ellenére kimondottan feldobják az utcaképet, köztereket.
Szerencsés nemzet a magyar, hiszen a Kárpátok ölelésében, a mai Magyarország határain innen és túl megannyi népcsoport él együtt, gazdag népi kultúrával. Az Aldöldön kunok, jászok, a Felföld és a Mátra vidékén palócok, matyók és barkók. A Dunántúlon az őrségi, göcseji csoportok, a Rábaköz és Sárköz népe. Határainkon túl, Erdélyben székely, bukovinai, csángó magyarok és a kalotaszegiek.
„Már nem leszek az, aki szerettem volna lenni…” – belső vívódástól, lelki harcoktól, gyötrelmektől a zsarnokság elleni nyílt, vérbefojtott fellépésig. No, de mindezt miként lehet új köntösbe öltöztetve újrajátszani? A debreceni MODEM szeptember 17-ig látható Re:Re – Művészi újrajátszás/Az újrajátszás művészete című tárlata szívbe-húsbamarkoló őszinteséggel történelmet, sorsokat nem leplező nyitottsággal próbál választ adni erre az egyébként korántsem egyszerű mediális kérdésre.
Mit is mondhatnánk? Aligha lehet ellenérvet felhozni az ellen a tény ellen, hogy a magyarok úgy világformáló történelmet írtak a média és a filmtörténet krónikájában, akár a tudományban. Mind a regionális filmvilágot vitte mérföldkőről mérföldkőre, mind pedig az emberiség legnagyobb sztárgyárát, Hollywoodot.
Király Krisztina festőművész képein keresztül erőteljesen ábrázolja a női nemi lét misztériumát, valamint a hozzá kapcsolódó férfi princípiummal való találkozást, hiszen ezek egymás nélkül értelmezhetetlenek. Valami ősi tudás birtokosaként alkotja meg ezeket a jeleket, amelyek emberi mivoltunk legrejtettebb titkairól rántják le a leplet.
Ahogyan a szobrász önti a gipszet a halhatatlan arcra, azonkép öntjük mi céhesek- mívesek szavunknak anyagát és várunk, várunk, míg a kíntól kővé nem mered.