Laci ismert kelléke a Faraktár és Hajnal utca kereszteződésének. Ő az, aki már hajnalban, botjával segítetten, besántikál a város felől érkező forgalomba, nyújtva tenyerét araszol kocsitól kocsiig. Most mégsem a csomópontban csípem el. Mérsékelt tempóban a Vasmacska söröző felé sántikált.
A régi bűnmegelőzési plakát szövege villant be, mikor a két idősebb férfival szóba elegyedtem a Vámospércsi és Létai utcai kereszteződésben üzemelő élelmiszer bolt előtt. Dobozos sört vedeltek, közben meglepő hangerővel azon vitatkoztak, merre tovább.
Van a debreceni Benedek térnek valami bangladeshi atmoszférája. (Ezzel természetesen nem akarom bántani a bangledeshieket.) Hatalmas vakolatfoltok hiányoznak a házakról, a Faraktár-Hajnal utca sarkán pedig még mindig éktelen enyészetben árulja magát az egykori kocsmaépület.
Az írás alanya debreceni, jelenleg egy debreceni őrző-védő kft. tagja. Inkognitója megőrzése végett, nevét nem említem. Az írásban Sanyinak fogom nevezni.
Az Egyetem sugárút környéke köztudottan Debrecen előkelőbb városrésze. Az egyetem közelsége miatt sok külföldi diák és vendégtanár lakik a bérházakban. E tényt jól ismerik a kéregetők, ezért kedvelt „vadászterületük” a nyílegyenes út.
Az ember konfliktusokat gerjeszt és próbál megoldani. Vérmérséklet, kultúra, neveltetés, szemlélet, elvek, vallás, azaz bármi kiválthatja. Létrehozni könnyű, akár pillanatok műve, megoldásukhoz sokkal több időre, türelemre, kompromisszumkészségre van szükség.
Debrecen Megyei Jogú Város Közgyűlése 2014. május 29-én – csütörtökön – 9.00 órától tartja rendes ülését a Régi Városháza Nagytanácstermében (Debrecen, Piac utca 20.). Az ülés 1. napirendi pontjaként beszámoló hangzik el a város közbiztonságának 2013. évi helyzetéről, a közbiztonság érdekében tett intézkedésekről és az ezzel kapcsolatos feladatokról. A 2. napirendi pont a Debreceni Hivatásos Tűzoltóság 2013. évi tevékenységéről szóló beszámoló.
Budapest, 2014. május 19., hétfő (MTI) - A Beszélj róla! projekt keretében elindult egy honlap, amelyen gyermekkori szexuális bántalmazást átélő áldozatok név nélkül oszthatják meg a történetüket.
Az elmúlt hétvégén két alkalommal is keresztülhajtottam Tiszaeszláron, a Tiszavasvári és Rakamaz közötti szabolcsi településen. A község az 1882-1883 között Tiszaeszláron kezdődött, majd Nyíregyházán folytatódó perről híresült el. A vád szerint a tiszaeszlári zsidók egy katolikus, tizenhárom éves lányt, Solymosi Esztert rituálisan gyilkoltak meg. Az igazság soha nem derült ki.
Ahogyan a szobrász önti a gipszet a halhatatlan arcra, azonkép öntjük mi céhesek- mívesek szavunknak anyagát és várunk, várunk, míg a kíntól kővé nem mered.