Olvasmány

Nem célom bakatörténetek közreadása. Teszem ezt annak ellenére, hogy a sorkatonai szolgálat tele van jobbnál jobb históriákkal. Fiatalság, bolondság – tartja a közhiedelem, s mi ifjú bevonultatottak képesek voltunk akár a legvadabb helyzetekbe is kerülni.

A kocsma, amúgy Zsazsa bisztró, hangos. Nincs benne semmi különös. Népi megfigyelés szerint, minél többet iszik valaki, annál harsányabb.

Már megint itt az anyák napja. És úgy érzem, írnom kell valamit. De nem azért, hogy az olvasókat szórakoztassam, hogy könnyeket csaljak szemükbe, vagy azt gondolják, de szentimentális és közhelyes ez a fickó, vagy esetleg az egekbe magasztaljanak. Igazából most egyáltalán nem érdekel, mit gondolnak.

Mostanában egyre többen hangoztatják, hogy valami nagyon nincs rendben a koronavírus-járvány körül. Titkos összeesküvésről beszélnek. Nem akarok csatlakozni ezekhez az emberekhez, hiszen mégiscsak nevetséges légből kapott elméleteket szövögetni. Pláne, ha van itt más, ami gyanús. Fölöttébb gyanús.

„Eltűnt, mint Petőfi a ködben” – tartja a szólás, de van a költővel kapcsolatos más mondás is, igazi gyerekszáj rímelés: „Petőfi Sándor gatyában táncol”. Ez utóbbit gyorsan elintézem.