Így még nem gondoltam a körömpörkölt elkészítésére, de ezentúl biztosan így fogom főzni. Még a csülköt is. Szerencse egy „véletlen” telefonhívásnak, ahonnan instrukciókat kaptam vidéki ismerősömtől.
A pulykahús egészséges, számtalan módon elkészíthető, nem csak ünnepek alkalmával. Kipróbáltam egy nem szokványos ízesítést, és látványra, ízre is jól sikeredett, hiába több sütést igényel, mint átlagosabbnak számító húsaink, de megérte. Köretként főtt krumplit, savanyúságot tálaltam.
Kaptam egy megtisztított nyulat. Nem mintha bármit is tudtam volna kezdeni vele szőröstül-bőröstül. Már csak az a kérdés maradt, mi is legyen belőle vacsorára. Egyéb pörkölt tegnap volt, akkor tegyük a sütőbe! Ráér magának megsülni – gondoltam, és így is lett.
Bár hazánkban nincs nagy hagyománya a halsütésnek, éppen ezért nem vagyok jártas benne, de mégis megpróbáltam. Nem szerettem volna elrontani azzal, hogy panírozom. Ezért egészben sütve időt is spóroltam, csak tepsibe tettem a köreteivel és citromszeletekkel a hasában.
Ráérős reggeleken nem sajnálom az időt egyik nagy kedvencem, az amerikai palacsinta elkészítésére, ami kávéfogyasztás előtt maximum fél órát vesz igénybe. Mivel igazi energiabomba, nem igénylem mellé a tükörtojást és a bacont sem.
Ehhez a leveshez nem szokványos történet köthető, mivel az alapanyagai nem hétköznapiak, mert magában a vadságot tartalmazza. A bableves lappföldi rénszarvas szívet, magyar szarvas és vaddisznó kolbászt és mangalica szalonnát tartalmaz. Ízük többet mond minden szónál.
A rénszarvas szívet egyik ismerősöm küldte Lappföldről a vadas kolbászokat FeHoVa-n (Fegyver Horgász Vadász Kiállítás) vettem. Ráadásnak paradicsomos babhoz jutottam, így együtt már egy egészen izgalmas leves készíthető.
Február 14-e Valentin-nap, és ugyan sokan nem ünneplik, csak a kereskedők zsebének tömését látják az alkalomban, én mégis szeretem meglepni a szeretteimet ilyenkor. A minap recepteket keresgéltem, és több inger hatására elkészítettem ezt a gyors, egyszerű ételt. A vitatott ünnep alkalmából, vagy egy egyszerű romantikus reggeliként kitűnő választás.
Ahogyan a szobrász önti a gipszet a halhatatlan arcra, azonkép öntjük mi céhesek- mívesek szavunknak anyagát és várunk, várunk, míg a kíntól kővé nem mered.