Marke, Cornwall királya fiaként szeretett unokaöccsét, Trisztánt küldi el Írországba, hogy megkérje neki az ír királylány, Izolda kezét, véget vetve ezzel a háborúnak. Trisztán és Izolda között az első pillanattól kezdve elektromos feszültség szikrázik, de tudják, vonzalmuk nem teljesedhet be.
A hajón baráti szövetségükre koccintanak - ám véletlenül szerelmi bájitalt isznak. Sorsuk ezzel megpecsételődik: szomjuk egymás iránt csillapíthatatlan és bár árulásuk Marke irányába távolodásra készteti őket, képtelenek ellenállni a mágneses erőnek, ami egymáshoz vonzza őket. Trisztán és Izolda regéje a lovagi irodalom legkiemelkedőbb műve. Ebben az ifjúsági korosztálynak és felnőtteknek szóló előadásban bábos és fizikai színházi elemekkel elevenedik meg a 12. századi szerelmi történet, a szereplők belső folyamataira összpontosítva, amit költői szöveg, letisztult tér és intim színészi jelenlét árnyal.
Újabb hét, újabb bemutató a Vojtinában: február 8-án láthatja először a közönség a legújabb színháztermi előadást, amelyben Trisztán és Izolda története elevenedik meg a színpadon Kovács Domokos rendezésében. A középkor legszívszorítóbb szerelmi legendája a kötelesség és a mindent elsöprő szenvedély örök harca. Vajon mi az erősebb: az ígéret, a becsület vagy az a szenvedély, amely lángra lobbantja a világot?
Trisztán és Izolda története évszázadok óta visszatérő témája különböző művészeti ágaknak. A 2024-ben bemutatott Sárkánykirály kiemelkedő szakmai és nézői sikert aratott, így a bábszínház a dán történet alapján készült előadás alkotóit kérte fel egy újabb felnőtteket és az ifjúsági korosztályt (16+) megszólító előadás létrehozására. A klasszikus történet kortárs szöveg-adaptációjával egy olyan előadást hoztak létre a Vojtina művészei, ami az eredeti rege metaforikus szintjeit kibontva az egyes szereplők belső lelki folyamataira fókuszál.
Kovács Domokos rendező többek között azt emelte ki a vele és a címszereplőkkel készült interjúban, hogy nincs olyan érzelmi kötődés két ember között, amit bűnösnek lehetne tekinteni.
„Azért is olyan fontos számomra, mert ez a szerelem több szempontból is ellene megy a társadalmi konvencióknak. Trisztán és Izolda története nagyon kiélezett, szélsőséges helyzetekben mutatja meg egy szerelmi kapcsolat dinamikáját, tragédiáját és sokszínűségét, amit megismerve én azt viszem el magammal, hogy egyszerűen nincs olyan érzelmi kötődés két ember között, amit bűnösnek lehetne tekinteni. Azt élik meg, hogy az érzelmeknek nem lehet parancsolni: ha valaki vonz, akkor az vonz, és azzal nem lehet mit csinálni. A szerelem nem ismer se nemzetiséget, se korkülönbséget, se társadalmi osztályt, se bőrszínt, se nemet, se előéletet, se semmit. Ha a vonzalom fennáll, az ellen lehet küzdeni, viszont annak egy minden résztvevő számára kiterjedő tragédia a kimenetele.”
A címszereplők mellett Marke király, Izolda férjének és Trisztán nagybátyjának jelentőségét hangsúlyozta: „Trisztán és Izolda szerelmében van egy harmadik fél, aki kettejükkel egyenrangú: ő Marke király, aki Izolda férje, Trisztánnak pedig a nevelőapja, nagybátyja, legjobb barátja. Egyszerre példakép, egyszerre nevelő, egyszerre mester – nagyon erős szeretet van közöttük. Nagyon izgalmas ebben a trióban, hogy bármelyik két karaktert kiválasztjuk, közöttük nagyon erős kapcsolat van, de ha hármójukat együtt nézzük, valaki mindig egyedül marad. Hiába állnak közel egymáshoz, mindhárman magányosak is.”
Az előadás komplexitásához nagyban járul hozzá a különleges tér, melyet Kárpáti Panna tervező álmodott meg. A templomot, szakrális teret megelevenítő kupola felülnézetből Izolda szemét idézi, szinte olyan érzést keltve, mintha a történések az ő tekintetében játszódnának. A nézőtér nem frontális, a közönség körbeüli a játékteret, a szereplőkkel együtt léteznek ebben a templomromban. Ettől egy szimbolikus intim tér alakul ki: a két szerelmes sosem tud csak kettesben lenni, a nézők tanúként lehetnek részesei megpróbáltatásaiknak.
Csiky Csongor Ábel, a Trisztánt karakterét megformáló színész szerint a szerelmesek tragédiája abban rejlik, hogy nem élhetik meg örömmel érzéseiket: „Nagyon kevés lehetőségük van megélni a szerelmük jó részét, gyakorlatilag csak árulás és áldozatok árán jutnak egymáshoz, és akkor is nagyon rövid időre és lelkiismeret-furdalással terhelve.”
Telenkó-Oláh Tímea Izolda szerepében tűnik fel, és a szerelemnek, a másiknak való kiszolgáltatottságról beszélt. „A szerelem Izolda megfogalmazásában egyszerre örömteli és kiszolgáltatottá tesz. Azt gondolom, hogy a szerelem kettőjük között egyrészt a kölcsönös vonzódásból születik, amit aztán a bájital elfogyasztása mindent elsöprő szerelemmé növeszt. Egymás identitását találják meg a másikban. A vágyakozás abból fakad, hogy azt az alapvető magányt, ami szerintem az emberi létezés sajátja, elfeledtesse.”
Az előadás szakmai bemutatója február 7-én 15 órától lesz, a közönség február 8-án 18 órától ismerheti meg a szerelmesek történetét a bábszínház Kálvin téri színháztermében. A bérletes csoportok február 9. és 18. között tekinthetik meg a produkciót.
Új hozzászólás