Művelődés

Ha élet ez (Tar Sándorra emlékezve)

Tar Sándor

Kilenc évvel ezelőtt, 2005. január 30-án halt meg 63 évesen Tar Sándor, az egyik legkitűnőbb író. Debrecenben, a Kishegyesi úton élt egy panellakásban. Rajongói az emlékére Tar-sétát szoktak rendezni, végig járva azokat a kocsmákat, ahol az író szívesen töltötte idejét – s persze szívta magába a kisemberi lét élményanyagát. (Az alábbi tárcanovella Tar Sándor modorában íródott.)

Apolló mozi: Nem lesz „Kis Cinema City”

Apolló mozi régen

Január eleje óta új ember, Fejér Tamás vezeti a debreceni Apolló mozit. A változás kapcsán kereste meg a Diszpolgár.hu online magazin. Az interjú első részét két hete közöltük, a piaci versenyhelyzetről és színvonaltartás lehetőségeiről ezúton beszélt a vezető.

Utolsó idők – filmklub indul

A szabadság gyermekeinek, a látszólag korlátok nélkül élő, a „puha diktatúra utáni” korosztályához szólnak azok a magyar dokumentum- és játékfilmek, amelyek elsősorban érzelmi, lelki és életmód szempontjából próbálják reményvesztettségüket, magányukat, sodródásukat, kiüresedő titkaikat, óvatos szenvedélyeiket megfejteni a változatos műfajú mozgóképek és a beszélgetés feloldó ereje által.

Jöjj és lásd, mit apáid rád bíznak, és ifjú szívekben többé ne félj!

Az Árkádia-per

Csokonai sírja

Csokonai Vitéz Mihály, a magyar felvilágosodás költője, számtalan szállal kötődött Debrecenhez. A Református Kollégium egykori diákja 1805-ben halt meg a városban. Temetésén háromezren vettek részt. Koporsóját – többek között – Kazinczy Ferenc és Kölcsey Ferenc is vitte. Sírját akkor egyszerű fejfával jelölték.

Menjünk a múltba!

Perselyek

Változékony időben rétegesen kell öltözködni. Ezt most is megtehetjük, ráadásul egy időutazás segítségével. Csupán annyit kell tennünk, hogy ellátogatunk Hajdúszoboszlóra a Bocskai István múzeumba.

Mensáros László Debrecenben

Mensáros László 1969-ben

Mensáros László, a magyar színjátszás kiemelkedő alakja kétszer töltött rövidebb, hosszabb időt Debrecenben. Egyszer önszántából, máskor kényszerből.

Kultúrcsemegék Hajdúböszörményben – HÉTVÉGI AJÁNLÓ

Uzonyi Ferenc festménye

Ezen a héten a „hajdúk fővárosába” invitáljuk kedves olvasóinkat, hiszen a Magyar kultúra napjához kapcsolódóan több kiállítás nyílt és nyílik Hajdúböszörményben, igazolva azt, hogy mind a város lakóinak, mind a vezetőinek fontos a kultúra, a nemzeti érték, az öröklődő hagyomány, és nemcsak az év ezen kiemelt napján.

A magyar kultúra napja - Régészeti kiállítás Debrecenben

Debrecen, 2014. január 21., kedd (MTI) - A Megmentett örökség - Kincsek Európa szívéből című régészeti vándorkiállítás bemutatja, hogy a Kárpát-medence népei meghódították a környezetüket, azaz megteremtették saját kultúrájukat - mondta Halász János kultúráért felelős államtitkár a kiállítás megnyitóján kedden a debreceni Déri Múzeumban.

 

„A haza minden előtt”

erdélyi Márta

Mint nagyon sok intézményben, a debreceni Szent József Gimnáziumban is megemlékeznek a Magyar Kultúra Napjáról. Január 22-én, szerdán 8 órától ad műsort a gimnázium Vasváry József dísztermében Erdélyi Márta versmondó, aki  a „haza és nemzettudat magyar költők verseiben” gondolat mentén válogatta az előadandó versanyagot. 

Nemzeti imádságunk a múló időben

Kölcsey szobra

Százkilencvenegy éve annak, hogy régiónk rangos lírikusa, tájhazánk, Észak-Tiszántúl költője megírta népünk-nemzetünk Himnuszát, s 2023-ban ünnepeltük a halhatatlan költői mű bicentenáriumát, azaz 200. születésnapját. 1823. január 22-én született Kölcsey Ferenc költeménye, magyarságunk öntudatának, önismeretének forrása, elsőszámú nemzeti imádságunk: a Hymnus. A legismertebb és legszentebb magyar költemény, bár valójában csupán az első versszaka közismert, mégis a legnagyobb hatással volt és van közösségi és egyéni történelemszemléletünkre, etikai beállítottságunkra.

Oldalak