Vélemény

Emlékszünk még arra a szocvégi időszakra, amikor sokat sajnálkoztunk azon, hogy az emberek nem olvasnak? Legalábbis nem eleget. Ma elégedettek lennénk az akkori nem-olvasással. Buzgón tagadtuk, hogy a kultúra áru lenne, aki annak gondolja, az egy helóta senki, hogy’ járkálhat az ilyen szabadlábon.

Az iskolákban megkezdődött a második félév. A pedagógusok ellenőrzőbe vésték az előző időszak tanulói teljesítményeit jelző jegyeket, a szülők pedig sűrű fejcsóválások közepette olvasták. Az intézmények vezetői értékelték az eredményeket, és szintén csóválták a fejüket.

Tisztelt állampolgárok! Újra választunk. Mint minden negyedik évben, idén is munkásfelvétel van az Országgyűlésben. Szaktudást nem igénylő politikai munkára keresnek százkilencvenkilenc, tizennyolcadik évét betöltött, beszámítható állapotú, magyar állampolgárt. Az álláshelyek versenyeztetésre kerülnek, csak a legtöbb szavazatot elértek kezdhetik meg parlamenti munkájukat.

Azt álmodtam, hogy a Csapó utcán sétáltam a tizenhárom éves fiammal. Bevallom őszintén, nem könnyű vele mostanában. Bevallom még őszintébben: baromi nehéz vele mostanában. Ellent mond még annak is, amit kérdezek tőle: - Nem vagy szomjas, kérsz egy üdítőt?

Válasz: - Nem! De! Nem, de mégis, nem! Igen! Nemigen!

Nem vitás, hogy az egykulcsos adózás „söralátétes” módját önmagának találta ki a Fidesz. Ez olyan igaz, mint mondjuk a Thalész-tétel.

Szeretem a medúzákat. Mert ártatlanok. Nem jártak párttaggyűlésre, s azt sem tudják, mi az, hogy mentelmi jog. Jobb híján lebegnek, s nem eszmélkednek az ötven évre titkosított jövőről.

Jó lenne semmit se tudni arról, amit a Fidesz-kormány csinál, de sajnos, ez elképzelhetetlen. Az átmediatizált-átpolitizált világban - a legnagyobb fájdalmunkra - nem lehet megoldani, hogy ne tudjuk, éppen ki boldogtalanítja a népet köztársasági elnökként, s ki az, aki éppen eladja-elárulja-kifosztja-nyúzza a magyar népet miniszterelnökként. Nagy boldogság lenne nem látni-hallgatni kormányszolgálati tévét, rádiót, maga lenne az elízium, ha azt se tudnánk: eszik vagy isszák a Hír TV-t, az Echo TV-t, amely „műhelyeknek” munkatársai nyilván beszekundáznának egy olyan vizsgán, ahol a sajtószabadság lenne a tétel.