Képtelenség és pontatlanság

Balatonőszöd - ki hallott róla korábban?

Egyre protekcionálisabb és felületesebb világot élünk. Az egyéni, csoportos vagy hatalmi érdekek rendszeresen felülírják, kisajátítják a tudást, az értékeket. Egyre hiányosabb, hézagosabb ismeretek pontatlanságok forrásai. E rövid írásban mindkét állapotra szolgáljon egy-egy példa.

Szinte minden héten olvashatunk az új tankönyvek pontatlanságairól, képtelen feladatairól. Ismerősöm első osztályos gyermeke még élvezi az iskolát. Szerencsére olyan tanító nénit kapott, aki a szakma profi mestere, ért a gyerekek nyelvén, képes motiválni, mérhetetlen tudásszomjat kielégíteni. A tankönyvi munkafüzeti feladatok néha rajta is kifognak, mint ahogy a héten is történt. A környezetismeret könyvhöz rendszeresített munkafüzetben egy vaktérkép kitöltése várt a gyerekekre. Magyarország határai kerültek berajzolásra, igaz a szülők nem értik: miért kell már elsőben földrajzi ismereteket tanulni? Ez még a kisebbik baj. A tanítónő a vaktérképen elhelyezendő három település nevének elolvasása után nem tudta eldönteni: sírjon, vagy nevessen. Az első két várossal még semmi baj. Egy kis oktatói segítséggel sikerült a vaktérképen elhelyezni Budapestet és Debrecent. A problémát a harmadik név okozta: Balatonöszöd. A munkafüzet írója számára miért oly fontos Balatonőszöd elsősökkel történő megismertetése. Csak politikai okokkal magyarázható. Mint ismeretes, Gyurcsány Ferenc, akkor a Magyar Szocialista Párt (MSZP) vezetője és miniszterelnök, szűk plénum előtt jelentette ki, hogy a párt hazudott éjjel-nappal. A Fidesz azóta is heti rendszerességgel hánytorgatja fel a MSZP-nek, „az elmúlt nyóc év”-vel együtt szajkózva. Semmi nem indokolja Balatonőszöd elsős tananyaggá tételét. A kormánynak javaslom: ha már a tiltakozó tanároknak tananyagcsökkentést ígért, akkor balatoni településsel kezdje. A feladat másik hibája a helység nevének helytelen írása, ugyanis az első ö betű hosszú ő.

A Napló április 28-i számának negyedik oldalán tudósítás olvashattunk „Az utcakeresztelők közgyűlése lehet” címmel. A debreceni közgyűlés huszonhét utcának adna új nevet vagy politikai okok miatt átkeresztelné. A tudósítás említést tett a kiskörút nemrég átadott második szakaszának névadójáról, aki a rendszerváltás utáni első miniszterelnökként, 1993-as haláláig irányította az országot. Ő Antall József. Így két l-lel! Az újság azonban ilyen apróságokkal nem foglalkozik. Náluk a tudósításban csak sima Antal Józsefként szerepel.

A kapkodás, pontatlanság az érdekek előtérbe helyezése ritkán üdvözítő. Ez a rövid szösszenet sem íródott volna, ha a szerzők körültekintőbben dolgoztak volna.

Somogyi Ferenc

Új hozzászólás

CAPTCHA
Ez a kérdés teszteli, hogy vajon ember-e a látogató, valamint megelőzi az automatikus kéretlen üzenetek beküldését.
Kép CAPTCHA
Be kell írni a képen látható karaktereket.