Csörsz árka

Ördög árka

Köztudottan a honfoglalás előtt sem volt néptelen a Kárpát-medence. Gondoljunk csak a rómaiakra (Pannónia provincia), hunokra (Attila királlyal), de rövidebb-hosszabb ideig éltek itt kelták, szarmaták, vizigótok és más nációk is.

Egy ideig longobárdok (germán eredetű nép) is népesítették a Duna mentét. A legenda szerint rájuk támadott Frigyes király. Rád, longobárd fejedelem az avarokat hívta segítségül. A két nép serege legyőzte a betolakodókat.

A diadalt ünnepelendő Rád király hatalmas lakomát rendezett. Patakokban folyt a bor. Csak az avarok uralkodója, Csörsz király nem ivott. A vendéglátó király lányáról, Délibábról le nem vette szemét. Addig-addig nézte, míg megkérte a kezét. Az apa adta lányát, egy feltétellel: ha vízen viszi haza.

Csörsz a népét azonnal munkára vezényelte, csakhogy kiválasztottját folyóvízen vihesse palotájába. Az avarok éjt-nappallá téve dolgoztak. Árkot ástak, medret mélyítettek.

Egyszer nagy vihar kerekedett. A villámok oly sűrűn csapkodtak, hogy nem volt hova menekülni. Egy tüzes istennyila Csörsz királyt leütötte lováról. Az avarok uralkodója azonnal kilehelte lelkét.

Akkor az árokásás félbe maradt, ám nyomai a mai napig sok helyen megtalálhatók. Ilyen település Ároktő, vagy Árokszállás. Debrecen közelében, a Vámospércs felé vezető út melletti Ördög árka szintén a Csörsz árka része.

Eddig a legenda. A valóság sokkal prózaibb.

A védmű valószínűleg Nagy Konstantin római császár uralkodása idején épült, 324 és 337 között. Az árok a IV. század utolsó évtizedéig a rómaiak előretolt védelmi vonala volt és a népvándorlás miatt betörő barbár népek támadásai ellen védte a Római Birodalom békéjét.

Somogyi Ferenc

Új hozzászólás

CAPTCHA
Ez a kérdés teszteli, hogy vajon ember-e a látogató, valamint megelőzi az automatikus kéretlen üzenetek beküldését.
Kép CAPTCHA
Be kell írni a képen látható karaktereket.