Pálinkás József: az akadémia feladata kettős

Budapest, 2014. május 5., hétfő (MTI) - A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) feladata ma kettős: egyszerre tudós társaság és fenntartója Magyarország legjelentősebb kutatási intézményhálózatának - hangsúlyozta az MTA 185. közgyűlését megnyitó beszédében hétfőn Pálinkás József, a tudós testület leköszönő elnöke.

Hatéves munkáját összefoglalva Pálinkás József emlékeztetett: egy olyan korszak kezdetén dolgozott, amelyet a megújító szemlélet, a teljesítmény elismerése és a kiválóság elve határoz meg. Az MTA a világ tudós társaságainak és kutatási szervezeteinek egyenrangú partnereként tudja eredményesen szolgálni a magyar tudomány ügyét - mutatott rá.

„Messzebbre kell látnunk a parciális érdekeknél és az általános aggodalomnál. Felelősen, de vállalni kell, hogy teszünk, ahelyett, hogy kivárnánk. Ez volt elnöki gondolkodásom másik sarokpontja. Csakúgy, ahogyan a kiválóság. Mert hiszem, hogy a tudományos kiválóság nem relatív. Törekednünk kell arra, hogy az eredmények és a teljesítmény alapján értékeljünk, hogy reális és ígéretes pályaképet mutassunk fel és kérjünk számon azokon, akik tudománnyal foglalkoznak Magyarországon” - fogalmazott.

Pálinkás József hangsúlyozta: munkája során elsősorban az egyensúly elérésére törekedett, a tudományos életet is sújtó pénzügyi válság ugyanakkor új megoldások keresésére, gyors és határozott cselekvésre ösztönözte. Első elnöki ciklusa a megalapozásé, a második a megújításé volt.

A Lendület program keretében kiváló fiatal magyar kutatók döntöttek Magyarország mellett az Egyesült Államok vagy Nyugat-Európa helyett; csaknem száz kutatócsoport kezdte meg működését hat év alatt. Szemléletét és kultúráját tekintve is sikerült új pályára állítani a szétaprózott intézetek halmazát, a korábbi, fenntarthatatlan kutatóintézet-hálózatot: az akadémiai intézményrendszer átalakításának célja ugyanakkor nem a takarékoskodás volt, hanem a fejlesztés - tekintett vissza.

„Mondják, hogy a kevesebb több. Ez az egyszerű és nagyszerű gondolat érvényesül most mennyiségi értelemben a kutatóközpontok számában, minőségileg a kutatócsoportok és kutatási témák megújulásában, az infrastrukturális kutatási befektetésekben, a stratégiai jövőképben” - emelte ki beszédében a leköszönő elnök.

Pálinkás József beszámolója szerint 2011 a megújítás, 2012 a fejlesztések és lehetőségek, 2013 pedig már a növekedés éve volt. Korszakos jelentőségű a 8,5 milliárd forint költségű Wigner Adatközpont, amely az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) „agyközpontja”, valamint a 9,5 milliárd forintból megvalósult, 21. századi kutatási körülményeket biztosító Természettudományi Kutatóközpont átadása, ahogyan az is, hogy megkezdődött a Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kutatóházának létrehozatala 8 milliárd forintos kormányzati támogatásból - tért ki az infrastrukturális fejlesztésekre Pálinkás József.

Mint hozzátette: nőtt a kutatási berendezések értéke, több új, világszínvonalú laboratórium létesült, nőttek a kutatási és infrastrukturális pályázatokra fordítható források és így emelkedett az akadémiai támogatással kutatásokat végzők száma is.

A Lendület program mellett a posztdoktori időszak megerősítésére új pályázati elemmel bővítették az akadémiai pályázati portfóliót, a vendégkutatói pályázat keretében pedig kiváló külföldi tudósok érkeztek és érkeznek hazai kutatóműhelyekbe. Az idén átadott, felújított Domus Hungarica vendégházzal a magyar nyelvű és tárgyú kutatások összekapcsolásának akadémiai küldetését hangsúlyozzák és megerősítették a Domus Hungarica vendégprogramot is - sorolta a hat év eredményeit Pálinkás József.