A Bermuda-háromszög a Karib-tenger Bermuda sziget, Puerto Rico és Miami által határolt területe. Repülőgépek és hajók rejtélyes eltűnésétől híresült el.
Sokan paranormális és természetfeletti jelenségekben vélték felfedezni a katasztrófák okait, mások földönkívüliek tetteként magyarázzák, azonban tudományos teóriákat is gyártottak. Egyre többen azonban úgy vélik, hogy maga a rejtély nem létezik, csupán tengerész legendákról van szó, melyeket írók fantáziája nagyított fel.
A serdülő fiúk számára a Bermuda-háromszög ébredező vágyaik mértani alakzata. Érdekes, míg szóban háromszöget emlegetnek, lerajzolva már rombusz, ha pedig a vágyott aktust elmutogatják, akkor a bal kéz hüvelyk- és mutatóujjából képzett kör közepébe nyomják jobb mutatóujjukat.
A szerelmi háromszögre is illik a Bermuda kifejezés. A három közül valaki garantáltan elsüllyed.
A falusi Bermuda-háromszögnek semmi köze a vízhez, a vágyhoz, de még a szerelemhez sem, ám az utóbbi időben egy három falu alkotta háromszög közepe táján emberek tünedeztek el. A dolgok különlegessége, hogy következetesen férfiak tűntek el, és mindig csak időlegesen. Reggel elindultak otthonról, aztán jobb esetben is, késő estére kerültek elő, felettébb lerongyolódott állapotban.
A minap ez történt Géza bácsival is. Az öreget felesége küldte vásárolni. Egy cetlire írta a beszerzendőket, mivelhogy urának már Cavintont írt fel az orvos. Szűken biztosította azok finanszírozását. Tudta férjuráról, hogy a megmaradó pénzt szívesen fordítja torkának öblögetésére, sőt, a boltban igyekszik mindenből a legolcsóbbat venni, csakhogy több jusson pálinkára.
Szóval, Géza bácsi elment hazulról. Az asszony főzéshez készülődött. Bablevest tervezett, másodiknak meg krumplistésztát. Öregével babot, és a leves megbolondítására, kolbászt hozatott volna, ha férje idejében visszaérkezett volna. A közeli templom harangja elütötte a delet, ám Géza bácsinak se híre, se hamva.
Felesége a keresésére indult. Az eladók a boltban tagadólag rázták fejüket, az öreget aznap még nem látták.
- Akkor irány a kocsma! – adta ki magának a parancsot az asszony.
A három, egymáshoz nagyon közeli település mindegyike egy-egy ivóval dicsekedhetett, úgymint Jobb, mint otthon, Búfelejtő és a Mitiszó’? A néni becsületesen végigjárta a helyeket, de férjurára nem lelt. Hat kilométerrel a lábában közel került a kétségbeeséshez. Gézát elvitték a szervkereskedők? Beállt iszlamistának, vagy elindult dédelgetett terve, az El Camino végig gyaloglására? De legalább szólt volna!
Ahogy kétségek között tépelődve hazafelé bandukolt, összetalálkozott szomszédasszonyával. Legalább annyira zaklatottnak tűnt, mint jómaga. Az ő férjének is nyoma veszett, sőt a másik oldali szomszédnőnek is. Azon melegében felmerült a gyanú, hogy bizony a férfiak összebeszéltek. De hova mehettek? Hosszas tanakodás után estig elodázták a rendőrség értesítését.
Otthon ólomlábakon járt az idő. Az év leghosszabb napjaként vésődött az asszony emlékezetébe. Az istennek sem akart eljönni az alkony. Amikor végre a napfényt a szürkülés váltotta fel, hátul az ólban elvackolták magukat a csirkék, a disznók még röfögtek egyet-kettőt, majd oldalukra dőlve eget verő hortyogásba aludtak bele. Lassan minden és mindenki a nyugvásra készült. De hol lehet a férje?
A templom harangja a nyolcat is elkongatta, amikor távoli kornyikálás hangjait sodorta felé az esti fuvallat.
- Akácos út, ha végig megyek rajtad én… - nyekeregte elnyújtva az illető, komoly erőszakot téve a nóta dallamán.
- Aha, ez a Géza! – sóhajtott az asszony megkönnyebbülten, amikor végre nehezen kibogozta a fals hangok rengetegéből a lényeget. – Ez a nótája – ismerte fel.
A kétségbeesés hamar oldódott, a teret átadta az agyát elöntő méregnek. Kapkodva készült az egész napi izgalom megtorlására. Fogta az ilyen alkalmakra előkészített sodrófát és a bejárati ajtó mögött, terpeszállást felvéve, várta hites urát. A találkozás a megszokott forgatókönyv szerint zajlott. Az asszony jól eldöngette. Nyugodtan tehette, hiszen a férfi oly mértékben leittasodott, hogy semmit nem érzett (csak másnap, s nemcsak a másnaposságot). Tengerészléptekkel ágyához szédelgett, beleájult, még egy kiadósat böffentett, aztán megzavarhatatlan, mély álomba zuhant.
Egyhuzamban tíz órát horkolt. Magához térve elmesélte, hogy a három falutól nagyjából egyenlő távolságra, nemrég nyílt meg egy új kocsma, a Bermuda-háromszög. A szomszéd férfiakkal rendszeresen látogatják. Ami a többieknek nem ment, neki eddig sikerült, napközben, emberi időben hazaérni, így az asszonynak nem tűnhetett fel a „székhelyváltás”, ám tegnap elméretezték magukat. Szerinte cimborái az ivászat közelében, árokparton tölthették az éjszakát, mostanában próbálnak lakhelyük irányába navigálni. Azon melegében megígérte, hogy oda soha többé be nem teszi lábát, ám az asszony, urát ismerve, negyvenévi házasság alatt elegendő tapasztalatot szerezve, kétkedve ingatta fejét, kilátásba helyezve az újabb sodrófás hazavárást.
Somogyi Ferenc
Új hozzászólás