„Debrecenbe’ nyílik a virág…”

Hagyományápolás mesterfokon

Jelentéktelennek tűnő, alig egy-két ezer fős magyarok lakta erdélyi települések, kopár, szinte kietlen vidéken, ahol első látásra a hegyvonulatok, völgyek, tavak és köréjük fonódott nádasok jelentik a legnagyobb értéket. Ilyen község Magyarszovát vagy Szék. Ebben a csendben és mindent átható nyugalomban olyan meghatározó élményeket kaptak a tanulók, amelyek egy-egy művészi pálya kezdetét jelentették, mint például Guessous Majda Mária Junior Príma díjas népdalénekesnek, aki jelenleg is művelője a néphagyományoknak.

De kezdjük az elején. A Pendely Énekegyüttes-család művészeti vezetői: Sáriné Szebenyi Judit Bonis Bona díjas mesterpedagógus és Tóth Lilla, a Népművészet Ifjú Mestere ambícióról, motivációról, élményekről és összetartozásról beszélt.

- A Pendely Énekegyüttes-család a Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakgimnázium és Zeneiskola – Alapfokú Művészeti Iskola, ismertebb nevén a Debreceni Zenede tanulóiból alakult. Csoportjaink a Kispendely Énekegyüttes, akik az általános iskolai korosztályt képviselik, a Bőgatya Énekegyüttes, a fiúkból álló csoport és a Pendely Énekegyüttes, amelynek tagjait a középiskolai és egyetemista korosztály alkotja. A tehetségfejlesztés keretén belül, a debreceni zeneiskolában hangszert tanuló gyermekeknek több mint húsz évvel ezelőtt már lehetőségük volt hagyományaink mélyebb megismerésére és népdalok tanulására egy kicsit másképpen - tájékoztatott a kezdetekről Sáriné Szebenyi Judit.

- Ez azt jelenti, hogy már a megalakulás korai szakaszától kerestük a lehetőségeket, hogy a növendékek kapcsolatba kerüljenek azokkal az énekes mesterekkel, akiket már archív felvételekről az órán meghallgattak, megismerhettek – egészítette ki Tóth Lilla az együttes másik vezetője.

A szakgimnázium tanulói néptánc órákon is részt vesznek a testnevelés órák keretein belül. A népzene elsajátítása nemcsak a népdalok tanulásából áll, nem abból, hogy egy dallamot meghallgatnak, utánoznak és elénekelnek, hanem a népviselet, táncok, a hagyományok ismeretéből válik komplett egésszé. Ilyen tájékozottságot jelent a hajfonás, slambuc főzés, csizma felhúzás, ostor csergetés és még sorolhatnánk. A hiteles előadáshoz ezek együttes ismerete szükséges.

A Pendely Énekegyüttes-család tagjai szinte állandó résztvevői az országos művészeti tanulmányi versenyeknek, vagy éppen tehetségkutató műsoroknak, így az eredmény sem marad el. Az MTVA és a Hagyományok Háza által meghirdetett Fölszállott a páva elnevezésű népzenei és néptánc tehetségkutató versenyben 2017-ben kategóriagyőztes volt, 2018-ban különdíjat kapott a Pendely Énekegyüttes. Veres Hunor énekes szólista és a Kispendely 2016-ban Ezüst Páva díjat és különdíjat, 2019-ben Szabó Blanka Bronz Páva díjat nyert. Továbbá csak az utóbbi tíz évben több száz versenyeredményről számolhatnak be.

- A megmérettetéseken elsősorban nem a versenyeredmény számít. Aki figyelemmel követi a városi, megyei és országos eseményeket, az tudhatja a sikereinket. A hangulat, az összetartozás érzése, ami fontos. Együtt, egymásért. Egyénileg is sokkal jobban teljesítenek növendékeink, ha érzik a társaik jelenlétét, buzdító szurkolását, és látják egymás izgalommal teli kedves mosolyát. Táborokban, a népdalgyűjtő körutakon meg kell tapasztalni azokat az élményeket, amelyeket csak a személyes jelenlét ad, és ezáltal tanítványaink valóban hitelesen tudják előadni a népdalokat. Ilyenkor a tanulók nem hangfelvételről tanulnak, hanem az „életet” tapasztalják meg. Így élnek tovább a megismert hagyományok, a közös emlékek, erősödik a Pendely összetartozás – mondta el véleményét Sáriné Szebenyi Judit.

Országos és megyei versenyeredmények, televíziós sikerek, saját zenekar, de vajon melyik jelentette a legtöbbet a fiatal népzenésznek?

Tóth Lilla álláspontja csak tovább erősítette az elhangzottakat: A népdaléneklés, zenekari muzsikálás, mind hozzátartoznak az életemhez, de ugyanolyan fontos számomra a tanítás és a hagyományok átadása.

Az együttes céljai a tiszta forrásból származó értékek továbbéltetése, és népi örökségünkben való elmélyülés körül fogalmazódnak meg. Nem csak a tudásanyag befogadásáról és a tradíciók műveléséről van szó, ezek a gyermekek a hagyományok újabb vonalát magukon viselik: lenből készült szoknyát, bőr bicskatokot az oldalukon, ahogy régen, vagy éppen különféle hajfonatokat készítenek. Ezt is együtt, egymásért.

Helyi, városi környezetben a példamutatás, viselkedés, öltözködés a többi gyermek számára is figyelemfelhívó. Megmutatják azt a tudást az általános iskolájukban és középiskolájukban, ami saját korosztályuk számára érdekes lehet. Nem más ez, mint saját életvitelük átadása tudat alatt.

- A népdalok, a tánc, a viselet mind-mind olyan eszközök, amelyek szerepet játszanak a közösségépítésben. Ugyanilyen fontos, hogy a személyiségfejlődésben is meghatározó elemek lehetnek, hiszen olyan értékrend alakul ki a gyermekekben, fiatalokban, amely az egész életükben biztos kapaszkodót tud adni – mondta el gondolatait Tóth Lilla.

- Említettük, hogy egy kicsit másképp tanulnak a népi énekléssel foglalkozó tanulók. Azt jelenti, hogy például Váralján az Egyszólam Népzenei Táborban vesznek részt minden évben, ahol hagyományőrző énekes mesterektől tanulják a dalokat. Mindennapos az együtt muzsikálás, az estébe nyúló beszélgetések. A táborban Nyitrai Marianna, Fábián Éva, Agócs Gergely vezette az énekes foglalkozásokat, amelyben életutat meghatározó élményekkel gazdagodtak a résztvevők. Említhetném Németi Jánost és Molnár Imre „Csinos”-t, Hortobágy Örökös Pásztorait, akiktől a sok szép dallam mellett a „Hogyan főzi a pásztorember a slambucot?” - fortélyait is elsajátíthattuk legutóbbi alkalommal – osztotta meg velünk gondolatait a Bonis Bona díjas művészeti vezető.

Megannyi helyen megfordultak, és számos tapasztalatot szereztek az együttes tagjai, határon túli kapcsolatokat tudhatnak magukénak, ahol az éneklés újabb területeit ismerhették meg. Persze felsorolni lehetetlen volna, de mégis néhány kiemelkedő eseményt idéztek fel a mesterek az élményekkel teli évekből.

A kezdetekben az erdélyi Mezőségen, Pap Mártonné Filep Mária széki énekes asszonytól, ahogyan ők hívják Filep Mari nénitől tanulhattak és szereztek meghatározó benyomásokat, majd Magyarszováton találkozhattak Kádár Sándorné Papp Erzsébet nénivel, ahol szájtátva hallgatták az egyszerű körülmények között élő, de annál nagyobb szeretettel tanító Erzsi nénitől a mezőségi népdalokat és történeteket. Megismerhették a városból érkezett diákok a falusi emberek életvitelét, a legkisebb dolgok értékelését és megélését, ahol csak a jókedély volt a fontos. Két éve Moldvában jártak, egy csaknem ötven éve készült felvétel előadóját kutatták fel és keresték meg Lészpeden. A tanítványok az együtténeklés örömét is átélhették Márton Erzsi nénivel, amikor meglátogatták. Lehetőség szerint minden évben szerveznek ilyen tanulmányutakat, hogy minél több tapasztalatot és élményt szerezzenek.

Az együttes „Debrecenbe’ nyílik a virág …” című lemezzel is büszkélkedhet, amely Debrecen önkormányzatának támogatásával valósult meg. Az album egy pillanatkép arról az évről, időszakról, amikor sikerekben nem kellett szűkölködnie a fellépőknek. Tervben van egy összefoglaló kiadvány elkészítése, egy öröméneklés, ahol a Pendely Énekegyüttes-család minden régi és új tagja is együtt énekel.  Hogy mekkorát fog szólni? Nagyot! Addig is, íme itt egy kis ízelítő erről az albumról, melyhez a képes összeállítást Tóth Lilla művészeti vezető készítette.

Uszó Ildikó

Új hozzászólás

CAPTCHA
Ez a kérdés teszteli, hogy vajon ember-e a látogató, valamint megelőzi az automatikus kéretlen üzenetek beküldését.
Kép CAPTCHA
Be kell írni a képen látható karaktereket.