Több mint négyszáz tétel. Megannyi esztendő, megannyi történet, egy márka, egy szenvedély. Az egyedülálló gyűjtemény tulajdonosával beszélgettünk.
Krajnyák Csaba 
szorosan kötődik Debrecenhez, a Debrecen Drive-on is bemutatta több mint négyszáz tételes kollekcióját, egyben szenvedélyét, amely nem szól másról, csupán egyetlen márkáról, egy legendás névről, amely úgy hangzik: Ferrari. A 2000-es évek elején kezdődött szenvedélye, mára pedig már a Ferrari hivatalos oldalán is jegyzik a nevét, és számos rajongó álmát váltja valóra, hogy kedvenc Ferrari-pólójában, kabátjában, sapkájában „találkozhasson” kedvenc versenyzőjével. Krajnyák Csabát kérdeztük szenvedélyről, gyűjteményről és persze Ferrariról. Fiatal, tehát tegeződtünk.
- Egyedülálló a gyűjteményed. Mi a múltja, mi alapozta meg a szenvedélyt?
- Fiatalként rengeteget fociztunk a barátokkal. Mindig lázba hoztak a különleges, egyedi tárgyak, mint focimezek, FIFA-labdák. Sosem volt semmi tényszerű, konkrét elhatározás. Aztán megfogott az autósport, főképp a rali. Természetesen a Forma-1 is megragadott, azon belül pedig a Michael Schumacher-mentalitás. Ezzel együtt pedig, amikor a Ferrarihoz igazolt, beleszerettem a márkába.
- Hogy született meg a gondolat, hogy ne csupán rajongóként, hanem gyűjtőként is foglalkozz vele?
- Sosem volt semmilyen relikviám, ezek mindig csak álmok voltak. A gyűjtemény 2000 környékén „indult útjára”, és szerettem volna, ha valami igazán különlegeset tudok megvenni. Prágában voltam, nézegettem a kirakatokat, és megtetszett egy igen borsos árú FedEx-es ruhadarab, ami akkor szponzor volt. Így elhatároztam, hogy ha olyan munkahelyem lesz, vásárolni is fogok. Ráadásul ott a boltban még jobban megfogta az embert ez a hangulat. Az első tételemet nem szerettem volna hordani, inkább nézegettem, csodáltam.
- A gyűjteményben egészen különleges tételek is vannak. Mi tartasz – ha lehet így fogalmazni – a legnagyobb kuriózumnak?
- Amint az már elhangzott, tételekről beszélünk. Sosem szerettem ezeket daraboknak nevezni. Alapvetően minden tételnek van egy saját kis története, akár az utazás miatt, akár annak kapcsán, hogy hogyan került hozzánk. Van egy 1998-as Schumacher-féle aláöltözet, amely tűzálló. Persze nem jelenthetem ki, hogy egyedülálló, de nem igazán találkoztam még vele máshol. Mindezekért persze elsőként a feleségemnek kell köszönetet mondanom, hogy ebben a szenvedélyben támogat. Nélküle nem lenne ilyen ez a közeg. A gyerekek is piros ruhák között nőttek fel. Mindegyiknek van saját története. Szerencsére mára vannak olyan kapcsolatok, amelyeknek köszönhetően hozzá tudunk jutni effajta speciális tételekhez.
- Ezek szerint akár már a Ferrari cégnél is tudnak rólad?
- Az első bemutatkozásom Maranelloban történt. Vittem egy kétszer A/4-es táblát, amelyen láthatóak voltak a tételek. Gondoltam, mit vigyek a Ferrarihoz? Házipálinkával mégsem állíthatok oda, és vittem a shopba is ilyen táblákat, hogy bemutassam, hogy nekem van ez a fajta hobbim. Volt a múzeumban egy magyar lány, akinek azt köszönhetem, hogy be tudtam mutatkozni. A menedzserek pedig pozitívan fogadták a látottakat. Onnantól egy kicsit tudatosabban kezdtem gyűjteni. Be tudtunk mutatkozni a Ferrari Budapestnél. Ez Mr. Lippinek köszönhető, hogy a Krajnyák-családnév még a hivatalos weboldalra is felkerült, és a mai napig látható, ahogy nevesítették a gyűjteményt. Ez nekem óriási megtiszteltetés. Nem hazudok, ha azt mondom, hogy ennél nem kell több.
- Jelenleg hány tételből áll a kollekció?
- Pontosan 401 tételről beszélhetünk. A Debrecen Drive-on is bemutatkoztam, ami ugyancsak megtiszteltetés volt, hiszen a gyerekek is Debrecenben tanulnak. A 401. tétel egy jótékonysági eseményhez köthető. Felajánlottam egy nívós felsőt, amely karácsonyra került egy úriemberhez. Akkor picit fájt a szívem, de tudtam, hogy jó helyre kerül. Azóta eltelt tíz év, és az összes tétel bent van a gardróbban, egy évtized elteltével pedig ez a limitált Etihad-logós felső is „visszakerült” teljesen hibátlan, eredeti állapotban.
- Mennyire tudod rugalmasan megoldani, hogy a gyűjtemény mozgatható legyen?
- Szerencsére vannak nagyon kedves, nagyszerű barátaink. Családias támogatással egy pár napot, ha rászánunk, két furgonnal meg tudjuk oldani. A szervezőktől csak a területet és az energiát kérjük, cserében mindent megoldunk, hogy ki tudjuk állítani a gyűjteményt, illetve az installációt. Mi mindent felépítünk. A Hungaroringre próbáltam 2017-ben egy Ferrari-minikiállítást szervezni. A nagyszerű helyi szervezőcsapattal beszéltünk. Volt egy kis félreértés, mert azt hitték, hogy a nagydíjra szeretnék kiállítást, de én a challengere gondoltam, amely csak a Ferrariról szól. E ponton jutott eszünkbe, hogy legyenek oszlopaink, amellyel könnyedén fel tudjuk építeni az egész installációt. Vannak dekortermékek. Valós méretű Ferrari-legendák, versenyzők plexitáblái, ha valaki esetleg a kedvencével szeretne egy képet csinálni.
- Maguk a ruházati tételek mennyire hozzáférhetőek, interaktívak egy kiállításon?
- Ha valaki talál egy olyan tételt, amely tetszik neki vagy sokszor látta és szereti vagy épp már nem hozzáférhető, természetesen lehet egy fotót csinálni az adott tételt viselve. Volt egy idős úriember, aki nagyon sokat nézte a Forma-1-et, és rámutatott egy kabátra, hogy arra emlékszik. Mondtam neki, hogy fáradjon be a kordon mögé, egészen nyugodtan vegye fel a kabátot, és „Schmuival” csinált egy képet. A német turisták hasonlóképp, nekik Schumacher nyilván olyan, mint nekünk Puskás. Debrecenben például két hölgy érdeklődött, hogy be lehet-e öltözni pilótának, hogy elküldjék a barátjuknak, barátnőjüknek? Én pedig nem gördítettem akadályt. Ez örömöt jelent az érdeklődőknek, ez egy jó emlék, és ez adja igazán az energiát, hogy ezt valóban megérje csinálni.
https://budapest.ferraridealers.com/en-GB/articles/A-Scuderia-Ferrari-teamwear-collection-in-Hungary
Barna Marci
Új hozzászólás