Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Sajó-völgyhöz közel, a Rudabányai-hegység legismertebb látványossága a lenyűgöző Rudabányai tó.
Rudabánya Kazincbarcikától északra, tizenöt kilométerre található. Vasércbányászata által ismert. Közelében található az ország egyetlen vasérc lelőhelye.
A környéken már a középkorban folyt bányaművelés. A bányászat és ezzel Rudabánya fejlődésének újabb szakasza a 19. század végén kezdődött. Nagyüzemi módszerek bevezetésével Európa egyik legkorszerűbb külszíni fejtése lett. Akkortájt a lakók fő megélhetési forrása a mezőgazdaság volt, bányászok máshonnan, főleg Felvidékről érkeztek. A termelés felfuttatása a második világháború után történik meg. Fejlesztették az infrastruktúrát és vasércdúsítót helyeztek üzembe (1969-ben Sajókeresztúron is épült hasonló feldolgozó, mely eleinte a rudabányai vasércet dúsította, főleg a diósgyőri és dunaújvárosi kohászatnak, később szovjet importszállítmányokra álltak át). A rudabányai kőzet vasérctartalma elég alacsony (12-25%), ezért egy idő után a vasércbányászat és -dúsítás gazdaságtalanná vált. Ez a bányászat végét jelentette. A munkát 1985. december 31-én szüntették be.
A bányamunkák befejeztével megszűnt a munkaterületek szivattyúzása. A csapadékvíz lassan feltöltötte. A tó így jöhetett létre.
Maga a tó háromszáz méter hosszú, legszélesebb részén 80 méter, mélysége pedig eléri a 60 métert. Ezzel hazánk legmélyebb tava lett. A vize türkizkék, körülötte a sziklák barnásak, vörösek. Gyönyörű színösszeállítás.
Nemcsak gyönyörködésre alkalmas hely, hanem ásványgyűjtők számára is számtalan meglepetésekkel szolgál. Kvarctól kezdve, réz teléren át, a vasérc számtalan megjelenési formájáig, gazdag a választék.
Az ércek és ásványok mellett más szenzációs felfedezés is akad itt. Az üledékes kőzetrétegekben 10 millió éves maradványokat leltek fel a kutatók, de az egykor itt élt orrszarvúak, őslovak és masztodonok mellett az ember és a jelenkori emberszabású majmok közös ősének számító Rudapithecus hungaricus állkapocstöredéke is előkerült, mely páratlan lelet a maga nemében.
A tó mellett a régészeti feltárások emlékein kívül több tanösvényen is gyalogolhatunk. Az egyik megkerüli a vizet. Séta közben az ásványok gyűjtésén túl a kilátópontokkal tűzdelt úton még csodálatos panorámában is lehet gyönyörködni.
Rudabánya Kazincbarcika és Szendrő felől megközelíthető. A település körforgalmából Szendrő felé vezető országúton a házakat elhagyva balra egy üzemi útra térünk, ahol az út háromfelé ágazik. A tavat felkeresni vágyók a középsőt válasszák! A kocsikat parkolóban hagyva (500 Ft a parkolási díj), a tó ötszáz méteres gyaloglással érhető el, ahol választani lehet a tanösvények között. A parkolóban kis büfé is a kirándulók rendelkezésére áll.
A tó magántulajdonban van, de látogatható. Tilos fürödni. Bár a vízben élnek halak, nem horgászható. Zivatar közeledtekor javasolt a környék elhagyása. A víz és a kőzet vastartalma vonzza a villámokat.
A Rudabányai tó az ország egyik legszebb fekvésű, színű hegyi állóvize. Felkeresése sokáig ható természeti élményekkel gazdagít.
Somogyi Ferenc
Új hozzászólás