Vélemény

Már akkor furcsa látványt nyújtott a népes vendégsereg a városi vendéglátóhelyeken, amikor idén először kinyitottak az éttermek, kocsmák teraszai. Ki gondolta, hogy valaha még annak fogunk örülni, hogy emberek között lehetünk!?

Mintha valamely amerikai, a világvégét bemutató film végének „happy endjébe” csöppentünk volna szombat délután, amikor a szereplők elkezdték újraépíteni az aktuálisan épp a járvány utáni világot.

A honi járványügy érdekes fordulata a pedagógusok oltásának kérdése. Még a télen hazánk miniszterelnöke az általános iskolákban, óvodákban dolgozókat frontharcosoknak nevezte, akik ott vannak a covid-sújtotta harcmezőn, és keményen küzdenek a szülők munkahelyeinek megtartásáért, az ország újra indításáért. Vagyis a pedagógusok a napok jó részében húsz-harminc gyerekkel körülvéve dolgoznak, kitéve a fertőzésveszélynek.

Teóriák, elméletek egymás hegyén-hátán. A koronavírus elleni oltással és vakcinákkal kapcsolatban egyre több, egymással jócskán ütköző vélemény születik. Nem tisztem egyiket sem bírálni, a személyes meggyőződést fenntartani ugyanis mindenkinek joga van. Csupán kimondom: megkaptam.

Hazánk nemzetiszínű-mezes futballistái ismét nekivágtak egy kalandnak. A lelátók csendesek voltak, de korántsem üresek a monumentális Puskás Arénában. A pályán Lengyelország válogatottja nézett szembe a magyarokkal. A kapu mögötti tribünről pedig letekintett egy arc, amely a két csapat népének barátságát még szorosabbra fűzte.

A szezon nem ért még véget. A jelen csapata még harcban a bajnoki pontokért és a Magyar Kupáért, a jövőévi DVSC Schaeffler körvonalait azonban már egyre tisztábban látni.

A DVSC Schaeffler kézilabdázó hölgyei korántsem legfényesebb napjaikat élik a szezont és a kitűzött célokat tekintve. Sőt…az eredmények és a meccsről-meccsre mutatott teljesítmény kifejezetten elgondolkodtatóak. Azonban egészen biztosan lesz kiút az idény hátralévő részében, hiszen a piros-fehérekben ennél jóval több rejlik.