A mai reggel is sötét, borongósan indult. A konyhában félálmos reggeli ténykedés: kávé-, teafőzés, reggeli készítés, első gondolatok a napi teendőkről. A rádióból Sebestyén Balázsék ökörködése. Fél hét körül zúgás fojtja az „éter nagyágyúiba” a szót, pedig szívesen hallgattam volna egy reggeli hírösszefoglalót.
Kinézek az ablakon: füvet nyírnak. A motoros járgány az ablakok alatt kaszálja a negyedosztályú park faleveles aljnövényzetét. A bérházak ablakaiból morcos, mérges lakók pislognak a műveletre. Többen keresetlen szavakkal küldik melegebb égtájakra a gép kezelőit (mert kettő dolgozik ám!). November végén miért lett olyan hirtelen sürgős a fűkaszálás?
A hajnali „ébresztő” különben nem újdonság: a szelektív hulladékgyűjtő teherautója hatalmas robajjal üríti a gyűjtősziget konténereit. Az emeletes házak is beleremegnek. Még hamarabb a NAV munkatársai helyezik üzembe nagyteljesítményű lombszívó szerkentyűit.
Egyik szolgáltató sincs tekintettel az ott élőkre. Valamikor még létezett a csendrendelet. Most már csak embertelenség van. Élhetetlenné teszik a várost.
Somogyi Ferenc
Új hozzászólás