Nem sikerült. Pedig bizakodtunk. Új stadion, telt ház májusban többször is, ígérgetések jobbról és balról, számolgatta mindenki a leendő milliárdokat, a Debrecen legfőbb célja, hogy Európa futball porondján maradandó, de nem cirkuszi attrakciót mutasson be. Hát ez nem jött össze.
Csütörtökön este, egy közepes svájci gárda és egy inkorrekt, már-már csalásig tévedő spanyol játékvezető meghiúsította a hazai reményeket. Azt már csak félve és nagyon halkan teszem hozzá, hogy sajnos ez a realitás.
Ahogy Kondás mester mondta, mentek előre a fiúk, dolgoztak becsülettel, de ennyire futotta. Na, most az a szerencse, hogy ma már nem osztogatják a szocialista munka hőse címeket, meg a derék szovjet Sztahanovról elnevezett mozgalom sincs meg, nem is beszélve Pióker Ignác Kossuth-díjas esztergályos tevékenységéről, mert a fentiek hallatán nem a kötőhártya miatt gyűlik a könny a szemembe.
Nem bántok én senkit, de Eli bá'! Az a minimum, hogy a srácok melóznak. Ez van a szerződésükben. Ez a kötelességük. A hibát ott követjük el, hogy félrenézünk, amikor a képességek dolgát feszegetjük, a mentalitást, meg ilyeneket. Ebben a Loki - Young Boys meccsben benne volt minden, ami a hazai focit manapság jellemzi. Ennyit tudunk. Tessenek már megnézni, hány magyar labdarúgó, akik tavasszal még külhonban rúgták a bőrt, keres most munkát? Koman Vladimír, Németh Krisztián, Hajnal Tamás és a többiek edzenek magukban, vagy befogadja őket egy-két klub mozogni, de csapatuk nincs. Idehaza nem írnak alá, mert olyan horribilis összeget kérnek, ami messze nincs arányban a tudásukkal, a határon túl pedig nem kellenek, mert a kintiek jobbak. Akkor miről beszélünk?
Nem kell az álmokat kergetni, hogy költői legyek: szivárványszínű ködöt húzni a retinánk elé. Annak idején Öcsi bácsi megmondta: kis pénz, kis foci, nagy pénz, nagy foci - és igaza lett.
Még a nyár elején azt ígérte a DVSC vezetése, hogy erős igazolásokkal kopogtat majd a csapat Európa ajtaján. Uraim! Valaki jó nagy lakatot tett arra a nyílászáróra, mert még berúgni sem tudtuk.
A jelenlegi DVSC most gödörben van. A nemzetközi kupától való búcsú azt is jelenti, hogy nemigen lesz befektetés, ez a gárda játssza végig a bajnokságot. Most úgy tűnik, jöhet a kísérletezés esztendeje, mert középcsapattá „érett” a társaság. Fásultság és depresszió jellemzi a játékukat. Oda a kreativitás, az önbizalom, a játék öröméért való létezés.
Nincs különösebb probléma, tíz évenként egy rossz széria belefér. Mi türelmesek vagyunk, az utóbbi évek sikerei még ott lebegnek a fejünk felett.
Vasárnap lehet javítani Miskolcon, a Diósgyőr ellen. Szkeptikus vagyok. A nyolcadik játszik majd a másodikkal. És ez utóbbi helyezett most nem a Debrecen.
W. Gy.
Új hozzászólás