Közlekedés

Ha közúti közlekedésről esik szó, mi magyarok sem vagyunk angyalok, ám az Ártándon túli szomszédainkhoz képest nagyapós, totyogós a vezetési stílusunk, s talán nyomokban közlekedési morál is felfedezhető.

Debrecenben folyamatos a kerékpárutak bővítése, kijelölése. Egyértelmű, hogy ez az egyetlen megoldás a biztonságosabb közlekedés eléréséhez. De amíg egymással osztják meg a járdákat a gyalog és biciklivel közlekedők, addig mindkét fél veszélyeztetett helyzetben közlekedik.

Debrecen városközpontjától (Kossuth u.– Piac u. sarok) közúton 14 km-re, vasúton a Nagyállomástól szintén 14 km-re található Dombostanya. Az Isten háta mögé eldugva, úgy néz ki, mintha nem is az ország második legnépesebb településének városrésze lenne. Dombos felfedezésére indultam.

Laci ismert kelléke a Faraktár és Hajnal utca kereszteződésének. Ő az, aki már hajnalban, botjával segítetten, besántikál a város felől érkező forgalomba, nyújtva tenyerét araszol kocsitól kocsiig. Most mégsem a csomópontban csípem el. Mérsékelt tempóban a Vasmacska söröző felé sántikált.

Az elkövetkezőkben nem a klasszikus, feloldhatatlan ellentétű kutya-macska „barátság” kialakulásának újabb meséjével rukkolok elő, de az állapot, a kibékíthetetlen ellentét, hasonlít a két állat következetesen, kíméletlen, vérre menő „kapcsolatához”. Az autósok és kerékpárosok elmérgesedő viszonyáról van szó.