Nézzük, mit lát először a városból az, aki Debrecenbe érkezik. Esetleg szállodakereső szándékkal, hogy az embernek legyen hol a fejét lehajtania. Kigyün a szocreál Nagyállamosbúl (használjuk akkor a cívis tájszólást, ugyi), megjáratja a szemit a kietlen téren, mint néhai Charles Bronson a Vadnyugat-filmben. S meglátja a sarki fogadót.
Vajon lesz-e kedve ágyat rendelni a Piac-Erzsébet utcasarki szállóban? Nem csodálkoznánk rajt’, ha inkább más hotel, motel, panzió felé venné az irányt. (Esetleg más város felé.)
A házról hámlik a vakolat, „S a szél egy darab fedéllel már tudj’ isten hol szalad”. Az épületnek a Nagyállomásra szomorodó részén a cirill felirat kölcsönöz a miliőnek kis kelet-ukrajnai fílinget, de felőlem lehet kamcsatkai is.
Szóval, dagadj a büszkeségtől cívis kebel!
(fogarasi)
Új hozzászólás